Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)
Kiskunfélegyházi végrendeletek 1766-1845
27. Feleségem mindenemnek egynegyedik résziben succedálván, az ő halálával, vagy ha nevemet megváltoztatván, minden ingatlanok három gyermekeimre Antalra, Gáborra és Lajosra minden teher nélkül szálljanak, az ingókrúl pedig feleségem szabadon rendelkezhetvén, mint tulajdon maga rátájáról. 28. Ha valamelyik successorom akármelyik ágon lévő, successor nélkül halna ki a világbúi, áznak rátája az életben lévő successorim között egyaránt osztasson föl, úgy értvén, hogy az ingatlanjavak mindenkor a férfiágat illetvén, azoknak szálljon minden teher nélkül birtokokba, ingó javaival pedig mindnyájan osztozzanak. 29. Csekély gazdaságomnak fő kormányzója lévén feleségem, igyekezzen gyermekeimet tisztességesen a jó erkölcsökben fölnevelni, osztályt tenni pedig mindaddig ne engedjen köztök, míg mindnyájan emberi kort nem érvén, ki-ki maga részének gondját nem bírja viselni. 30. Addig pedig az egész gazdaságomnak terhét Antal fiam fogja vinni, gondolja meg azt, hogy ő a közbül egészen fölneveltetett, meg is házasíttatott, illő tehát, hogy Gábor és Lajos gyermekeim is a közbül egészen fölneveltessenek. 31. Isten áldásával ami jövedelem gazdaságombúi bé fog jönni, az mind egy krajcárig feleségem kezébe menjen, ő légyen áznak szorgalmatos gondviselője és a szükségtelen költségektül oltalmazója, és gyarapítója. 32. A házam légyen azon férfigyermekemé, akivel feleségem lakni kíván, úgy mindazonáltal, hogy a más(ik) kettőnek is tisztességes ház építtessen /:de ne ilyen költséges:/ vagy pedig cseréljék el a két házi fundust kész házért. 33. Ami csekély summapénzem vagyon feleségem kezében, vagy contractuson, mivel a jószágnak drága teleltetése még azt mind is elveheti tőlünk, azért arrúl nem rendelkezek, rendelkezzen arrúl annak idejében feleségem, ha el nem költi. 34. Ha pedig feleségem halomása után Terézia leányom Bakos Istvánné gyámoltalanságra jutna, azt rendelem, hogy ezen házamban holtig lakjon, és tartsa az a gyermekem, aki édesanyjával marad házamban, de tartozó kötelességekül is tartsák mindkét ágon lévő gyermekeim őtet, mint testvérjeket haláláig, mindenféle bajában gyámolítani, hogy az ő rátácskájábúl esendő részt ki-ki megérdemelje, és halálakor az ő tisztességes eltakarításábúl részt vegyen. 35. Úgy ítélem, hogy Borbála leányom Molnár Mihályné kevesebben részesült mint az árvák édesanyja Bánhidy Lászlóné, mivel amint az ö férjének quietantiája is mutatja, birgevételre én elsőbbet is óbankóban 1000 forintokat adtam néki, amidőn a birgéknek párját húsz és huszonegy forintokon vette, hanem a scála által szállítódott az le 246 ft 54 xrokra, ezen okbúl adjanak feleségem és férfigyermekeim Borcsa leányomnak 153 ftok(at) és 6 xrárt még. 36. Végre hagyom kedves hitestársomnak, mindkét ágon lévő magzatimnak, onokáimnak, azok édesatyjainak utolsó atyai áldásomat, kérvén mindnyájukat, hogy az igaz atyafi szeretetet egymás iránt szívekben mélyen beoltsák, édesanyjukat pedig mindvégig köteles gyermeki tisztelettel, szeretettel ápolgassák, és a házi szegényekrül meg ne felejtkezzenek.
