Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)

Dunapataji végrendeletek 1738-1844

fognak, a szarvasmarhákból pedig 2 darab 3 éves tinóval többet választhat Lajos fia az osztálytételkor, minthogy az árvapénztárba volt egy kevés pénze, a közönségesre költetett, a többi ingóságoknak pedig, ideértve a házi és gaz­dasági eszközöket és mindenféle marháknak fele része Lajos fiáé légyen. 6. József és Károly mostoha gyermekeit tartozni fog Lajos fia a közösből kiházasítani, mégpedig tisztességesen. 7. Amely kisebb vagyonakon természetben nevezett örökösök meg nem osztozhatnának, azokban barátságos egyezség útján tett becsű szerint osztoz­zanak. Mely ebbéli végrendelet a nevezett végrendelkező előtt felolvastatván, azt mindenekben helybenhagyta, s tulajdon keze aláírásával megerősítette. K. m. f. Sas Mihály m. k. Mielőttünk: Ambrus István esküdt m. k. Benke György esküdt m. k. Ötvös János m. k. h. jegyző Egykorú, kézzel írt, 2 oldalra terjedő, eredeti irat. Magyar nyelvű. Felzeten: (P. H.) (P. H.) Sas Mihály végrendelete. Taxa sol. 1849. év 17. Novemberben a végrendelkex) örökösei, úm. fiai Sas Lajos, Gellért Károly mostohafi és Gellért József helyett szintén Károly, kívánatukra és je­lenlétükben felolvastatott mindkét testamentom. Melyen a felek megnyugodva nem kereskednek. Jegyzetté: Dúzs Lajos v. hit. jegyző. BKMÖL V. 320. a. Dunapataj nagyközség {1639-1870-ig mezőváros) iratai; A mezőváros feu­dális kori iratai; Végrendeletek sz. H./1844,

Next

/
Thumbnails
Contents