Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)
Dunapataji végrendeletek 1738-1844
8. Minden egyéb házieszközöket akármi névvel neveztessenek, szekeret, kocsit és efféléket, két fiai között amint elintézte kívánja, hogy akképpen maradjanak. A hombárt pedig egészen Sándor fiának adja által. Mely ekképpen kijelentett utolsó rendelése a testálónak előtte érthetőképpen felolvastatván, azt minden részben helybenhagyja, és tulajdon keze + vonásával meg is erősítette. Patajon, mint feljebb. Ö. Bán Mihály, mint testamentomtévő + Mielöttünk: Dobos János esküdt Gubányi Mihály esküdt Tóth József m. p. notar. Egykorú, kézzel irt, 2 oldalra terjedő, eredeti irat. Magyar nyelvű. Felzeten: (P. H.) 12" Oct. 1832. Öreg Bán Mihály testamentoma. BKMÖL V. 320. a. Dunapataj nagyközség ( 1639-1870-ig mezőváros) iratai; A mezőváros feudális kori iratai; Végrendeletek sz. n./1832. 30. Dunapataj, 1833. november 13. Özvegy B. Szabó Gergyelyné Pásztor Zsuzsanna végrendelete 1833 dlk esztendei November holnapnak 13 dlk napján néhai öreg B. Szabó Gergelynek özvegye Pásztor Zsuzsanna bennünket alulírottakat magához szólítván, minthogy öregsége és különben is beteges állapotából nemsokára következő halálát várná, kezei között lévő vagyonairól ép elmével a következendő utolsó akaratát és rendelését jelentette ki előttünk. 1. Minthogy tőle régebben elvált fia néh. Benedeki Szabó G. János az elválása alkalmatosságával, mind a testálót, mind megbold. férjét egész osztályra húzta, éspedig oly kíméletlenül, hogy a gabonát, noha három részre kellett volna osztatni, kétfelé mérte, és hason felét elvitte, a méheit szintén magához vette, azonkívül 11 darab marhát elhajtott, egyszóval egész gazdává tette magát még szüleinek életében. Az örökségekből szintén kivette a jussát, nevezetesen pedig 5 darab marhát szerzett a szálláskertben, a szülék építtettek nékie alkalmatos házat, általvett az ősiekből, általvette a Tőkehidi vet. kertet, azzal együtt még azt is, amely hozzá a szülék által szereztetett. A bírák által nyert szálláskertnek felét, és az egész Enyedi szőlőt, a házieszközöknek felét kétfelé rakva általvette, és így az egészen megosztozott, de mindezek mégis ezen megosztozott fiát, sem pedig annak gyermekeit az igaz fiúi háládatosságra nem bírhatván, még most is a testáló asszonyt keserűséggel illetik, nemcsak hanem vagyonainak hordásával, erdős kertjének pusztításával szomorítják. Ez okáért a testáló asszony meghatározta magában, sőt
