Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)

Dunapataji végrendeletek 1738-1844

Dunapataj, 1823. március 31. Dávid István végrendelete 1823

k esztendei Martius 31

ken Dávid István érezvén életének közelgető végét, ép elmével előttünk, alólírottak előtt, végrendeléséről való akaratát következendökcppen jelentette ki. Vágynak: Ingatlan javai: 1. 1 ház, ősi 2. Szőlő 4 íz, ősi 3. Két íz szőlő és parlagföld, Lakatos Faragó Jánostól vette. 4. Veteményes Téglaégetői kert, ősi. detto Kobolya kert, detto 5. detto Tőkehidi kert, Pataji Sándortól vette. 6. Gyümölcsös Dunaháti kert, ősi 7. Erdős Kalangya kert, ősi 8. detto Holt-dunaháti, ősi 9. Szálláskert, ősi. Az istállót maga csinálta. 10. Kis-homródi vet. kert, Gombos István nászától vette. Ingó javak: 11. Jármos ökör 6 darab 12. Fejőstehén 3 detto 13. Háromesztendős üsző 2 darab 14. Rúgott borjú 3 darab 15. Kocsis ló 2 darab 16. Kétesztendős csikó 2 darab 17. Sertvés 13 darab 18. Minden névvel nevezendő gazdaságra tartozó vagyonok. Mely elölszámlált vagyonúktól imígy rendelkezik: 1. Az ősi örökségek a törvény dispositioja alá tartozván, azokról nem szól. 2. Lak. Faragó Jánostól vett két íz szőlőt és parlagot, úgyszintén a Tőkehidi veteményeskertet hagyja József fiának, de olyan feltétel alatt, hogy az édesanyját fiúi tisztelettel megbecsüli, ellenkező esetre Taba Judit feleségének hatalmat ád arra, hogy az itt érdeklett örökségeket el is idegeníthesse, vagy azok eránt szabados testamentumot tehessen. 3. A szálláskertben a testáló maga építvén az istállót, az egész szálláskertet József fiának úgy hagyja, hogy az szállásnak földje megbecsültetvén, annak ára közössé tétessen, mint ősi pénz. 4. A Kis-homródi veteményeskert, melyet Gombos nászától vett ifj. Gombos István vejének, kívánja, hogy maradjon nála 6 esztendők alatt teljesített szolgálatának jutalmául, ugyanezen titulus alatt adott már nevezett vejének öt rúgott borjakat, melyeket maga részire használt, a 6. esztendőben