Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)
Dunapataji végrendeletek 1738-1844
A Dháti Resttöltési és Kis-Paléháti kertek ezen feljebb többször is említett Péter, János és Sárára maradjanak. Mely előszámlált örökségekből Sárának esendő jussa azé légyen, aki ötét tartani, és néki gondját fogja viselni. Kinek is tudniillik Sárának, ha valamelyiknek gondja viselése alá szállván, esztendő alatt halála történne, a Sárának minden örökségből esendő jussa Péter és János között osztasson fel, ha pedig több esztendőkig tartaná valamelyik, akkor ennek a nyomorultnak jussa légyen csupán csak azé, aki ötét tartotta. Emellett, minthogy Pálnak Jusztina nevezetű leánya ezen nyomorult mellett kíván megmaradni, ezen leányt senki a testamentomtévőnek házából ki ne tiltsa, sőt azon hűségéért, melyet a testamentomtévő maga is tapasztalt, azon Jusztinának, a nyomorult Sárának halála után, annak jussából egy tisztességes szoknyára nyolc forintok adattassanak. Valami ingó jószága vagyon a testamentomtévőnek, akármi névvel nevezendők legyenek azok, mind Péter, János, és Sára gyermekeié legyenek. Húsz forint adósságot Péter, János, és Sára gyermekei fizessék a jószágból. Ezenkívül volt a testamentomtévőnek egy szőlője, ősi maradvány, melyet minden gyermekeinek megegyezésével Pálnak általadott úgy, hogy a többi gyermekeket abból három-három forintokkal elégítse ki, és így eziránt a gyermekek kérést nem formálhatnak, minthogy annak eladásáb(an) mindnyájan megegyeztek. Ami ágybélije vagyon a testamentomtévőnek, az Faragó Jusztinának adattasson. Minthogy minden gyermekei közül leginkább gondolja a testamentomtévő, hogy Mihály fia fogná ezen testamentomot háborgatni akarni, noha a testamentomtévő (és) a világ (is) tudja mennyi fáradtsággal kereste fel a Bácskaságban, és míg ide s tova barangolt, marhát szaporított számára, amiből a házát is szerzetté, mindazáltal, hogy a három gyermekei tőle békességben maradhassanak, ámbár nem érdemli, mégis csakugyan egy rúgott borjút adjanak néki. Kozma István város bírája Szabó Sámuel esküdt, tanácsbeli személy és Mandy József notar. jelenlétekb(en) Egykorú, kézzel írt, 3 oldalra terjedő, eredeti irat. Magyar nyelvű. Felzeten: A" 1789. die 6 J Aug. ör. Faragó István testamentuma. N" 11. BKMÖL V. 320. a. Dunapataj nagyközség (1639-1870-ig mezőváros) iratai; A mezőváros feudális kori iratai; Végrendeletek N" 11.
