Kecskeméti testamentumok IV. 1821–1848 - Forrásközlemények 8. (Kecskemét, 2004)

TESTAMENTUMOK

Végezetre, mivel nem reménylem, hogy István fiam mostani lakhelyét további tetszésemig használhatja, mivel azon házon 16 esztendők elfolyások alatt semmi igazítást nem tett, tehát azt rendelem, hogy holtom után vétetődjön számára egy más ház négyszáz forintok erejéig, és ő mostani lakhelyérül abban által költözni köteles lészen. Megjegyezvén erre nézve azt, hogy ő számára veendő házat csak használhatja, arra azonban sem terheket szedni, sem elidegeníteni szabadsága ne légyen, hanem azon ház is gyermekei javokra maradjon meg. VI. Minthogy sokszor nevezett István fiam nemrégiben ismét megházasodott, s annál fogva megtörténhet, hogy mostani feleségétül gyermekei lesznek, hogy ezen ne talántán születendő gyermekei vigasztalás nélkül ne maradjanak, hanem az én gondoskodásomat érezhessék, az végső akaratom, hogy István és János unokáim születendő testvéreiknek vagy testvéreknek, ha ugyan azok vagy az tökéletes időre jutnak, a nekiek hagyott javaknak egyhatod részét azoknak akkori becs-árokhoz képest minden perpatvar nélkül kifizessék. VII. Istennek legyen hála, minekutána már tehetségemhez képest a parochiális Nagytemplomra, a tisztelendő páter franciscanusok templomára, az építésben lévő ájtatos iskolákra adakoztam, a Szent Erzsébet templomára állandó fundatioul hagyok 50 váltóforintokat, s ezen summát halálom után kifizetni rendelem. Mindezek után, amidőn kedves gyermekeimnek az isteni félelmet és a testvéri szeretetet ajánlom, s szívesen kívánom, hogy a Mindenható szent Isten mindnyájokat maradékaikkal együtt szent malasztjával megáldja, kedves feleségemnek szívére kötöm, hogy István fiamtúl származott unokáimra úgy, valamint azt nékem megígérte és én bizodalmasan reménylem is, gondot viseljen, unokáimnak pedig szoros kötelességül teszem, hogy kedves feleségemnek mint édesanyának mindenekben engedelmeskedjenek. Végre bizodalmasan megkérem Bentsik Antal és Demeter László uraimékat és Tasi László öcsém uramat, hogy István fiamtúl származott unokáimnak nevelésekre, valamint javaikra is figyelemmel legyenek, s ha ne talán akármely részrül is tapasztalnák, hogy az én intézeteimnek nincs óhajtott foganatja, és szükségesnek ítélik, hogy e tágyban orvosló intézetek tétessenek, tegyenek jelentést a nemes tanácsnál, s azt valamint én ezennel, úgy ők is kérjék meg, hogy többször nevezett István fiamtúl származott unokáim javokra tett rendelkezésemnek foganatot szerezni, s bölcs végzése által azt sikeresíteni méltóztasson. Mely ekként feljegyzett végső rendelésem és akaratom előttem felolvastatván, minek után azt valódi megfontolással megértettem, helybenhagyom, s nevem aláírásával megerősítem. Költ Ketskeméten az 1827-dik esztendei december hónap 6-dikán. Tasi János m. k. Mi előttünk: Simonyi János m. p-ria Ordinarius nótárius és bíróiképpen kiküldött előtt. Demeter László m. k. Tsaba Mihály m. k. [Azonos írással készült utólagos feljegyzés:] 1831.ik esztendei június 10.kén publikáltatok, Nro. 1376. diarii judicalis 1831. Fase. 1. 1827. testamentar.