Kecskeméti testamentumok IV. 1821–1848 - Forrásközlemények 8. (Kecskemét, 2004)
TESTAMENTUMOK
23-or. Utolsó elhatározott akaratom az is, hogy ezen leányok oskola (!) számára hagyott házamban fentebb is megnevezett Garatzi Zsuzsanna kedves atyámfia lehető halálom után (de amit a jó Isten még távoztasson) fél esztendeig minden háborgatás nélkül lakhasson, és nem elébb mint a fél esztendő eltelése után szálljon a tisztelt oskola számára. 14-er. Az ezen testamentomom végrehajtójának pedig kinevezem senator Gaál István urat, mint mindenkori szomszédomat, kinek ebbeli leendő fáradozásáért hagyok 100, azaz egyszáz ezüstforintokat. 5-ször. A temetőcsősznek azon temetőben, melyben fogok eltakaríttatni, a sírom felhantolásáért hagyok 10 v. forintokat. 16-szor. Megjegyzem utoljára: azon három szakaszban lévő pénzemre nézve (melynek számát ki nem jelentettem) azt is, hogy ha azoknak számát és hollétét Garatzi Zsuzsanna fel nem fedezné, minden javaimból örökre kitagadtasson. Mely ezen végső rendelésem (megváltoztatván és örökre megsemmisítvén az 1836-ik esztendei Martius holnap 3-ik napján tett rendelésemet) előttem szóról szóra felolvastatván, s megmagyaráztatván, azt minden részben helybehagyom, és tulajdon önkényes akaratomnak lenni kezem keresztvonásával megerősítem. Ketskeméten, az ezernyolcszázharmincnyolcadik esztendei Februarius holnap 27-ik napján. Nemes Bada Anna, néhai Orbán Sámuel úr özvegye keze + vonása. Előttünk és általunk mint e végre bíróiképpen kiküldettek előtt: Pál István m. p. senator, Bóbis Sándor m. p. írnok, Búza Kiss Pál m. k. Előttem Szabó László m. p. hites polgár. A borítékon azonos írással: Néhai Orbán Sámuel úr özvegye, nemes Bada Anna nagyasszony testamentuma. Más írással: Praesentum die 27-a Februarri 1838. Signât urn p. F. Csereklyei m. p. ord. nótárius. Eltérő írással a következő jelzetek találhatók: No. 1. 1838. Fasc. 1. 1838. Kétlapos irat, eredeti. 90. ÖZVEGY HÉVÍZY ISTVÁNNÉ PATAKY ANNA TESTAMENTUMA 1838. március 1. Alább is megírt Pataki Anna, néhai boldog emlékezetű Hévizi István kedves férjemnek gyászos özvegye, Istennek kegyelmébül és bölcs rendeléséből eltöltvén e múlandó világban mintegy 60 esztendőket, azonban most véletlen nyavalya által most ágynak szegeztetvén (minthogy kedves férjemmel a boldog házassági életben 40 év lefolyta alatt az isteni gondviselés semmi magzattal meg nem vigasztalt) halomásom esetére maradékaim között támadható bármely ízetlenségek és visszavonások kikerülhetése tekintetéből is szeretett kedves férjem után reám maradott, és még most is birtokomban meglévő javaimról végső és megmásolhatatlan rendelésemet imígy kívántam megtétetni.