Kecskeméti testamentumok III. 1782–1820 - Forrásközlemények 7. (Kecskemét, 2004)

BEVEZETŐ

rüen történik, ezért is napjaink helyesírási szabályzatát vettük alapul. Ettől csak a családnevek és a helynevek esetében tértünk el, amelyeket mindenkor betűhíven rögzítettünk. A személynevek esetében is gyakorta ezt követtük, ha következetességet tapasztaltunk. Ezúttal is megtartottunk minden olyan jegyet, sajátosságot, amely következetes használatra utalt. Különösen figyeltünk a nyelvjárási eltérésekre, sajátosságokra utaló kitételekre. A latin szavak és jogi kifejezések bizonyos rendszerességgel a végrendeletek záradékában fordulnak elő. A magyar és latin nyelvű szavak rövidítéseit az esetek többségében feloldottuk. Kivételt jobbára csak akkor tettünk, ha az teljesen egyértelmű és visszatérő jelenség volt, pl. a forint különféle formában történő rövidítésekor. A sérült szavak vagy hiányos mondatok esetében a kiegészítést mindig [ ]-be tettük. A mondatok kuszasága, az egyes mondatrészek közötti megfelelő egyeztetés hiánya gyakori. Éppen ezért csak a feltűnően szokatlan esetekben tettünk (?)-t, illetve jeleztük a következetlenséget (sic!) formában. A forrásanyagon belül a gyorsabb tájékozódást itt is a kötet végén lévő apparátus hivatott segíteni. Tekintettel a sok latin szóra és jogi formulára, ezek feloldására, fordítására itt is kiemelt figyelmet fordítottunk egy szójegyzék keretén belül. A nem visszatérő fordulatok, záradékok fordítását, tartalmi összegzését [ ]-be tettük a latin szövegrész után. A fellelhető űrmértékek és hosszmértékek mindegyikének mai paramétereit is külön rögzítettük. Tekintettel arra, hogy még mindig többféle pénznév található, ezek jellegét, értékét is szükségesnek tartottuk rögzíteni. A jelentős mennyiségű forráson belül a gyorsabb áttekintést részben a helynévmutató, részben pedig a tárgymutató segíti. A végrendelkezők közötti tájékozódást az egyes testamentumok szerkesztett címének névmutatóként is funkcionáló tartalomjegyzékben történő felsorolása könnyíti meg.