Kecskeméti testamentumok III. 1782–1820 - Forrásközlemények 7. (Kecskemét, 2004)

TESTAMENTUMOK

Az angin rekli eladattasson. A veres kradt szoknya légyen a kis Terésiáé. A varrott fehér kötő a magamé, halálra való. Egy táblás kendő, egy selem és egy schleier, ezek mind légyenek az édesanyámé. Négy kötényem vagyon, két szebb légyen a két testvéremé, a két alábbvaló az édes szülémé. 6- or. Ami kötélre való fehérruhám vagyon, a két testvérjeim között osztódjon fel két egyenlő részre. Az angin szoknya a fekete selyemkötővel együtt légyen az édesanyámé. Az aranyos főkötőt hagyom a kis leánykának, Terésiának, de ógy, hogy az annya kézibe ne adódjon, hanem az édesanyám visellyen rá gondot, míg a kis leánykának szükséges lészen. A viselt fekete fékető légyen Terésia testvéremé. A sárga pántlikás bársony fékető légyen Ersébet testvéremé. Az új fekete fékető a magamé, halálra való. Az armarium (sic!) légyen az édesanyámé és két kék karszék. Az gondvielsőmnek egy moldon szoknyát és egy vánkust, amely már viselt. 7- er. Asztal, nyoszonya, két bőr karszék, képek, paraplé, két tükör, 2 cíntényér, 2 gyertyatartó, tányéros, 4 porcelán tányér, 2 kávés übrik és egy cukortartó, fogas, szenteltvíztartó, mindezek eladattatván, ára légyen a testvéreké egyaránt. A szappan és réz téglázó legyen az édesanyámé. Az üvegedények légyenek az édesanyámé. Mindezek előttem elolvastatván, helybenhagyom és úgy akarom. Rochaj Éva + m.k. Ketskeméthen 1803. 2-a Februarii. Mielőttünk: Végh Pál m. k. Gazich József m. p. Coram et per me judicialiter exmissum juratum subjudcem Antonium Szekeres m. p. P. s. Két dézsa, 2 mosóteknyő, egy kis teknyő, fejsze, falapát, fazekak, vasserpenyő legyenek az édesanyámé, az üst, vasfazék, vas födök, 2 vasláb, tányéros és egyéb effélék eladattatván 2 testvérjeim osztozzanak az árán egyaránt. A déczbunda legyen az édesanyámé. Az utolsó oldalon azonos írással: Testamentum Evae Rochaj 1803. 2-a Februarii. Eltérő írással a következő jelzetek találhatók: Fasc. 1. No. 33. 1803., No. 38. Kétlapos irat, eredeti. 138. KASZAP ANDRÁS TESTAMENTUMA 1803. február 3. Én, Kaszap András még most Isten jóvoltából ép elmével és józan értelemmel lévén, meggondolván az ember életének hirtelen múló voltát, hogy az halálnak reám jöhető hirtelenségét megelőzhessem, csekély javaimról ily végső rendelést teszek. l-o. Vagyon házam az 7-dik tizedben Kalán Mihály és K. Varga János szomszédságokban, melynek egy darab fundusa ősi ugyan, de nagy egészbe a rajta levő épületek leégvén, és ugyanakkor ezen fundushoz ismét egy darabot magam pénzén vettem. Minthogy pedig énnekem két feleségeim voltak, ógy-