Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A szövetségek irányítását, felügyeletét egyrészt a Művelődési Minisztérium, másrészt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Párt- és Tömegszervezetek Osztálya látta el. A nemzetiségi szövetségek intézményrendszerével párhuzamosan kiépült a nemzetiségi lapok hálózata is.

29 A központi irányítás jegyében 1950-195l-ben megszüntették a nemzetiségi szövetségek helyi szervezeteit. Ezt követően semmiféle autonómia, önrendelkezés nem érvényesült e civil szerveződések tekintetében. A nemzetiségi szövetségek az '50-es években - nevük és bizonyos tekintetben tevékenységük alapján is - egyszerre voltak tömegszervezetek, ugyanakkor a Népművelési Minisztériumhoz tartozó állami, kulturális hivatalok is. „Ez a kettősség lényegében az egyik oka annak, hogy a szövetségeknek nincs kielégítő kapcsolatuk a nemzetiségi dolgozó tömegekkel, tevékenységük majdnem kizárólag csak kulturális munkára korlátozódik, és nem foglalkoznak a nemzetiségi dolgozók politikai nevelésével."

30 A szövetségek tevékenysége kulturális területre, azon belül is a hagyományőrző csoportok szervezésére, a nemzeti kisebbségek műkedvelő tevékenységének - kórusok, tánccsoportok, zenekarok - koordinálására, ismeretterjesztő előadások tartására korlátozódott. A közösségi lét egyetlen színterének számító kultúrcsoportok munkájába a fiatalok is bekapcsolódtak, s a vegyes lakosságú településeken az is előfordult, hogy a különböző nemzetiségűek közös csoportot hoztak létre. Ezzel együtt is túlzásnak tekinthető a dokumentum azon megállapítása, miszerint: „ a vegyes összetételű csoportok alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a nemzetiségi dolgozókat kimozdítsuk társadalmi-politikai passzivitásukból."

31 1956 tavaszán a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kísérletet tett a nemzetiségi szövetségek fölötti központi ellenőrzés további megerősítésére. Az elképzelés szerint a szövetségeket - Nemzetiségi Szövetségek Központja néven - egy politikai és gazdasági irányítás alá vonták volna öszsze. A Központban mint osztályok tevékenykedtek volna az egyes szövetségek. Ezzel párhuzamosan megszüntették volna a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályát. Az indoklás szerint e terv megvalósításával biztosítani lehet, „hogy a nemzetiségi munka párt- és állami irányítása megjavuljon, a szövetségek szakmai és politikai tekintélye megnövekedjen, hogy a szövetségek gazdaságosabban, ésszerűbben, tartalmasabb munkát végezzenek."

32 A javaslatot az MDP Politikai Bizottságának 1956. május 21-i határozata nem hagyta jóvá. Az 1958. október 7-i politikai bizottsági határozat a szövetségek fő feladataként annak elérését jelölte meg, „hogy a nemzetiségi dolgozóink egyre öntudatosabban vegyenek részt a szocialista építésben, fejlődjön körükben is A délszlávok lapja Na§e Novine (1957-től Narodne Novine), a szlovákok lapja Nasa Sloboda (1957-től Ludove Noviny), a románok lapja Libertatea Noastrá (1957-től Foaia Noasträ) címmel jelent meg. A német szövetség hetilapja 1954-től Freies Leben, 1957-től pedig Neue Zeitung néven jelent meg. MOL Magyar Dolgozók Pártja Tudományos és Kulturális Osztály iratai 1953-1956. (a továbbiakban: M-KS 276. f. 91. cs.) 84. ő. e. MOL M-KS 276. f. 91. cs. 84. ő. e. MOL M-KS 276. f. 91. cs. 84. ő. e.