Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
A nemzetiségi oktatás kialakulása és fejlődése A nemzetiségi oktatás megszervezése érdekében már 1945-46-47-ben történtek különböző intézkedések. Az alaposabb munka azonban csak 1948ban kezdődött el. Révai József elvtársnak a Szabad Nép 1948. október 1 T-i számában megjelent cikke 2 , amely a magyar-csehszlovák megegyezés problémájával foglalkozott, határozott irányt mutatott a nemzetiségi oktatás továbbfejlesztésére. Az eddig elért számszerű eredményekről, az egyes nemzetiségekhez tartozó iskolák számáról, megoszlásáról részletes tájékoztatást nyújt az I. számú kimutatás. Jelentős eredmény, hogy a felszabadulás óta hazánkban 140 szlovák, 78 délszláv, 75 német, 29 román alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény létesült. A nemzetiségi oktatás előtt álló további feladatokat az Oktatásügyi Minisztérium kollégiuma 1954. július 14-én 3 részletesen megvitatta, és útmutatást adott azok megoldására. A nemzetiségi iskolahálózat továbbfejlesztése, az iskolákban folyó oktató-nevelő munka színvonalának emelése érdekében a következő problémákat kell megvizsgálni és azokban egyértelmű állást foglalni: 1. ) A hazánkban élő nemzetiségek sajátos települési viszonyait nemzetiségi öntudatukra, továbbtanulási lehetőségeiket figyelembe véve milyen mértékű és irányú felvilágosító munkát kell végezni a teljes anyanyelvű oktatás továbbfejlesztése érdekében. 2. ) A tervszerűbb munka érdekében dönteni kellene abban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelenlegi adatainak felülvizsgálásáig, illetve az új népszámlálásig milyen mértékben támaszkodhatunk a jelen beszámolóban közölt becslési adatokra. 3. ) Sok visszásság adódik abból, hogy a nemzetiségi oktatás kérdésével az Oktatásügyi Minisztérium elszigetelten foglalkozik. Az alkotmány által biztosított nemzetiségi jogok értelmezése és gyakorlati végrehajtása a különböző irányító és végrehajtó szervek részéről nem egységes. Több helyen tájékozatlanságból adódó ellenállással, több esetben teljes passzivitással találkozunk. Oka: a múltból maradt tartózkodás. Ezt az idegenkedést a nemzetiségi szövetségek egyes demagóg dolgozói több esetben erőszakosan próbálták letörni. A visszásságok kiküszöbölése érdekében meg kell vizsgálni és meg kell szabni hazánkban a nemzetiségi politika követendő irányelveit. 4. ) Az MDP Központi Vezetősége 1954 februárjában 4 a közoktatás helyzetéről és feladatáról szóló határozatában döntő helyen foglalkozik az ifjúság hazafias nevelésével. A nemzetiségi oktatás terén csak az első lépéseket tesszük a határozat végrehajtása érdekében.
