Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

az anyanyelvi és kulturális lehetőségeitől. A nemzetiségek kulturális irányítását egyházi gyámság alá helyezte. Ez a fennhatóság pedig gondoskodott arról, hogy száműzzön minden haladó eszmét a kulturális intézményekből, és minél eredményesebben szítsa a nemzetiségi gyűlöletet. Hazánk felszabadulásával megszülettek azok a feltételek, amelyeknek a segítségével biztosítani lehetett a nemzetiségi kérdés helyes megoldását. Az elmúlt 10 év nemzetiségi kulturális munkájában sok zavart, nehézséget okozott az, hogy a hazánkban élő nemzetiségi lakosság száma mind a mai napig nincs tisztázva. Az 1949-es népszámlálási adatok megbízhatatlanok. A bizonytalanság felszámolása érdekében a KSH-tól és egyéb állami szervektől gyűjtöttünk adatokat, valamint a megyei tanácsok bevonásával becslési munkálatokat végeztünk. Ennek a felmérő munkának a során az alábbi képet kaptuk: KSH adatai: becslési adatok: németek 3 437 250 000-300 000 szlovákok 22 359 120 000-150 000 délszlávok 24 702 80 000-100 000 románok 10 000 25 000- 30 000 Összesen: 60 498 470 000-580 000 Ez a becslési szám úgy alakult ki, hogy nemzetiségeknek vettük egy-egy helyiség lakóit olyan arányban, amilyen arányban a mindennapi életben az anyanyelvüket használják. Nemzetiségeink a következő megyék területén laknak: Németek: Baranya, Tolna, Pest, Bács-Kiskun, Borsod, Veszprém, Somogy, Győr-Sopron, Fejér, Vas, Komárom és Békés megyékben. 215 községben kb. 250-300 ezren. Szlovákok: Békés, Pest, Nógrád, Komárom, Borsod, Bács-Kiskun, Csongrád, Szabolcs, Heves, Veszprém megyékben. 120 községben kb. 120-150 ezren. Délszlávok: Baranya, Bács-Kiskun, Pest, Békés, Csongrád, Zala, Vas, Győr-Sopron, Somogy megyékben. 102 községben kb. 80-100 ezren. Románok: Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád megyékben. 20 községben kb. 25-30 ezren.