Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Nemzetiségi diákjaink felé dédelgető és helytelen politikát folytattunk a diákotthoni elhelyezéseknél is. Az általános iskolában semmi térítést, a középiskolákban később is csak minimális térítést fizettek, ugyanakkor a magyar diákok a diákotthonokban fizettek térítési összeget. Ebből különleges nehézség adódott az elmúlt hónapban. A Minisztertanács elrendelte, hogy a középiskolai diákotthonokban az eddig 70,50 Ft térítési átlag helyett 200 Ft-ot kell fizetni. E határozat meghozatala előtt intézkedett a minisztérium, hogy a nemzetiségi diákotthonok tanulói az eddig fizetett 30 forintos átlagról térjenek át a magyar iskolákban kötelező 70,50 Ft-os átlagra. Mire ezt az intézkedést ők nagy nehézségek árán megmagyarázták nemzetiségi lakosságunknak, addigra kijött az új határozat, mely szerint 200 forintot kell fizetni. Szeptember hónap folyamán a tanulók elvándorlása a diákotthonokból meghaladta a 10%-ot. A minisztérium kidolgozta intézkedését arra nézve, hogy a nemzetiségi diákotthonokban az idei évben átmenetileg még 200 Ft-nál alacsonyabb térítési díj legyen a kötelező. 4.) Van néhány komoly elvi probléma is, amit alaposabban meg kellene vizsgálni, és határozottan állást foglalni. Elsőnek az asszimiláció problémáját kell megemlítenem. A helyzet az előbbi években az volt, hogy a természetes asszimilálódást szinte akadályozták a nemzetiségi szövetségek, erőszakolták az anyanyelven folyó oktatást olyan helyen is, ahol a lakosság ezt nem kívánta. A becsületes politika véleményem szerint ebben a tekintetben az, hogy ki kell elégíteni a nemzetiségi kultúra igényeit, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben ezt lakosságunk kívánja. A természetes asszimilálódás helyes folyamat, lakosságunk kapcsolatai és keveredése, egész államéletünk vonja ezt maga után. Az értelmeknek minden mesterséges és helytelen szítása a határainkon kívül élő népek irányában elüt a helyes nemzetiségpolitikától. Az asszimilálódás szempontjából különböző a helyzet az egyes nemzetiségeknél. A románok sokkal erösebben asszimilálódtak már, mint például a szlovákok. Egészen sajátságos a helyzet a hazai németségnél. A külpolitikai helyzettől függően egyre inkább jelentkeznek a németek is nemzetiségi iskola igényeikkel. Komoly elvi probléma az is, hogy miként egyeztessék össze hazánk haladó hagyományainak oktatását az illető nemzetiség kiemelkedő hagyományaival. Ennek a kérdésnek elvi tisztázására minisztérium az elkövetkezőkben komoly gondot kíván fordítani. Meg kell említeni azt, hogy mind ebben a kérdésben, mind pedig az asszimiláció kérdésében a nemzetiségi papság bizonyos soviniszta munkája tapasztalható. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a hazai nemzetiség helyzetével, de különösen a nemzetiségi oktatás problémáival a vezetőink foglalkozzanak