Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

németlakta községben élő ottmaradt volksbundisták, kulákok, stb. De mert a probléma nem tisztázódott, sok helyen a párt és állami funkcionáriusok is megkülönböztető politikát folytatnak velük szemben. Bizalmatlanságukat táplálja az is, hogy a többi nemzetiségtől eltérően sem nemzetiségi szövetségük, sem sajtójuk nincsen. Nincsenek magasabb iskoláik: gimnázium, tanítóképző stb. c) A német nemzetiségi lakosságnak a társadalmi életbe való bevonására hasznos eszköznek bizonyult az 1951/52-ben megindított német nyelvű kultúrmunka. Az 1952-es tanévben a harmadik osztálytól kezdve 24 iskolában bevezettük a német nyelvoktatást, 1953/54-ben 76 iskolában tanulják a német nyelvet heti 3 órában (Baranya megyében 41, Komárom megyében 2, Pest megyében 10, Bács-Kiskun megyében 10, Fejér megyében 1, Veszprém megyében 1, Tolna megyében 7, Győr-Sopron megyében 1, Békés megyében 1, Vas megyében 2). Az ezekben az iskolákban tartott szülői értekezletek alkalmával tapasztalható, hogy a német nyelvű lakosság nagy része nagy örömmel fogadta gyermekük anyanyelvének oktatását az iskolában. Maguk a szülők is szeretettel forgatták a kiadott német nyelvű tankönyveket. Falusi könyvtárainkban 17 000 kötet német nyelvű könyv van. Ezeket elsősorban az idősebbek keresik, és szívesen olvassák. Több faluban, pl. Baranya megyében, ahol nem voltak német nyelvű könyvek, a lakosság ilyen igénnyel fordult a könyvtár vezetőjéhez. Legnagyobb sikerrel a német művészeti együttesek szereplése jár. Jelenleg 23 községben működik német nemzetiségi művészeti csoport. A csoportok a helyi szereplés mellett felkeresik a szomszédos németlakta községeket is. A művészeti csoportok működése a helyi tanácselnökök, pártszervezetek szerint igen jelentős hatással van a német nemzetiségi lakosság bekapcsolására a partes társadalmi munkába. Probléma, hogy hazánk a legnagyobb számú nemzetiségének kulturális kérdésével csupán a Népművelési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának egy munkatársa foglalkozik, aki természetesen képtelen átfogni az ország különböző megyéiben ily nagy számban élő németajkú dolgozók kultúrnevelésének irányítását, és még kevésbé a gyakorlati munka kivitelezését. II. Javaslatok a) A fentiek alapján javasoljuk a szlovák, délszláv és román szövetségekhez hasonlóan egy német szövetség (Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége) létrehozását. A szövetség célja: a helyi tanácsokkal a járási kultúrházak, falusi kultúrotthonokkal karöltve a németajkú dolgozók kulturális igényeinek kielégítése, valamint a németajkú lakosság fokozottabb bekapcsolása a szocializmus építésébe.