Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
telepedő új, német ajkú bányamunkással. A falusi pártszervezetek rossz, elszigetelődést alátámasztó munkája kétségkívül befolyással van a nem kisszámú német bányász termelőmunkájára. A tanácsok munkájában változó képet mutatnak a meglátogatott községek. Egyes helyeken (mint Szederkény) a németek részt vesznek a tanács munkájában, funkcióban vannak, tagjai az állandó bizottságoknak stb., máshol, mint pl. Kátoly községben, ahol a németek mellett délszlávok is laknak, a németek teljes politikai passzivitásban élnek. Egyetlen párttag sincs közöttük, a tanácsban nincs képviseletük. Baranya megye politikai vezetői nem figyeltek fel arra, s nem vontak le kellő tanulságot azokból az eredményekből, amelyet a választásokat 2 megelőzően a német nyelvű választási gyűlések, kisgyűlések jelentettek. A tanácsok hatáskörébe tartozó állami iskolákban öreg, a régi rendszert kiszolgált tanítók tanítják a német nyelvet, vagy német nyelven tanított tárgyakat. Fiatal német tanítók nincsenek. Pécsett a megyei tanács oktatási osztályán a személyügyi csoport vezetőjének nem volt fogalma arról, hol vannak német iskolák, kik a tanítók, kik azok a német tanítók, akikhez információért lehet fordulni, egyáltalán hogyan foglalkoznak velük. Hasonlóan megoldatlan problémák találhatók kulturális vonalon is. A falusi könyvtárakban Goethe 3 és Kleist 4 megtalálható, de nincs még egyetlen haladó német író írása sem. Német mesekönyvek, német szépirodalom, mely az új, a Hitler-uralom utáni időkkel foglalkoznék , nincs, pedig a német könyv iránt is nagy az érdeklődés. Egész Baranyában egyetlen német kultúrcsoport van, pedig az állami gazdaságokban, a tsz-ekben és az üzemekben végzett jó politikai munka mellett, a kultúrmunka lenne az egyik legalkalmasabb terület, ahol közelebb kerülhetnénk a német lakossághoz. A DISZ-nek igen nagy feladatai, ugyanakkor igen nagy lehetőségei is lennének a német fiatalság körében, nem veszi tudomásul a nemzetiségi fiatalok között végzett politikai munka speciális jellegét. A DISZ-bizottságok gyengék. Mohácson egy fiatal elvtársnő irányítaná az egész járási DISZmunkát. Ehhez igen kevés segítséget kap. Figyelme nem irányul a nemzeti kérdésre, úgy dolgozik, mintha tiszta magyarlakta járás DISZ-titkára lenne. Összefoglalva: A párt- és tömegszervezetek politikai munkája a német ajkú lakosság körében jelenlegi formájában, módszerében nem megfelelő, nem alkalmas arra, hogy a német ajkú lakosság tömegeit politikailag befolyásolva kivonja a klérus befolyása alól, hogy megbontsa sovinizmuson alapuló nemzeti egységüket, a munkásosztályhoz, a dolgozó parasztsághoz tartozó németeket leválassza a kulákoktól, más osztályidegen elemektől, és szembefordítsa velük. A párt falusi alapszervei, különösen azokban a községekben, ahol telepesek laknak, szektáns politikát folytatnak a német ajkú lakossággal szemben, az üzemi pártszervezetek nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel . A DISZ vonalán nem voltak olyan tapasztalatok, hogy szükségét éreznék speciális politikai munka végzésének ezen a területen. A német kérdés és egyálta lán a nemzetiségek között folytatott politikai munka olyan hiányosságokat mutat, mely szükségessé tenné az átfogóbb, nagyobb területre kiterjedő, ala posabb felmérést, melynek eredményét esetleg PB elé vihetnénk.