Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
1 Kovács Péter (1909-). Az ELTE-n középiskolai tanári oklevelet szerzett. Elemi és polgári iskolákban tanított, majd a Pedagógus Szakszervezet Országos Központjában a Szervezési Osztály irányítója. 1950-195l-ben a Közoktatásügyi Minisztérium titkárságának tájékoztatási és dokumentációs osztályán dolgozott, majd 1952-1959 között a Nemzetiségi Osztály vezetője. 1959-től a budapesti I. László Gimnázium igazgatója, 1967-1971 között a Pedagógus Szakszervezet alelnöke. Számos cikke, tanulmánya jelent meg a szakszervezeti mozgalom, a közoktatás, az oktató-nevelő munka különböző területéről. 2 Utalás az 1949. évi népszámlálásra. A Magyar Köztársaság kormányának 10.800/1948. korm. sz. rendelete írta elő, hogy: „Magyarország területén az 1948. évi december hó 31. és 1949. évi január hó 1. napja közti állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani." 3 Révai József: A magyar-csehszlovák megegyezés útján. - In: Szabad Nép, 1948. október 17. 4 Személyére vonatkozó egyéb adatot nem találtunk. 5 Szlovák: Na§ Pionier. Budapest. Indult: 1950. április l-jén. Megjelent kéthetenként. Felelős szerkesztő: Boldoczki János, 1950. szeptember 8-tól Keleti Ferenc. Főlap: Nasa Sloboda. Román: Vocea Tineretului. Suplimentul ziarului „Libertatea Noastiä". Gyula. Indult 1952. [április l.J Megjelent [havonként kétszer]. Felelős szerkesztő: Pomucz Petru, 1952. augusztus 18-tól: Moldovan Ilie. Fölapja: Libertatea Noasträ. 6. Budapest, 1953. január 10. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztályának javaslata német nyelvű havilap indítására 1 BIZALMAS ! Készült 14 pld-ban 1. ) Hazánkban 9 megyében kb. 200 községben élnek németek, számuk kb. 200-250 ezer. Legtöbb Baranya megyében él 109 községben, Veszprém megyében 15 községben, Bács-Kiskun megyében 15 községben és Komárom megyében 10 községben. A német ajkú lakosság egy része, különösen az idősebbek a társadalmi, kulturális életben való részvételt illetően meglehetősen passzív. Anyanyelvük használatában a közösségi életben több tartózkodással találkozunk, mint a többi nemzetiségeknél. 2. ) A német nemzetiségi lakosságnak a társadalmi életben való bevonására hasznos eszköznek bizonyult az 1951-ben megindított német nyelvű kultúrmunka. Az 1952-es tanévben a harmadik osztálytól kezdve 24 általános iskolában bevezettük a német nyelv oktatását (Baranya megyében 14, Komárom megyében 2, Pest megyében 2, Bács-Kiskun megyében 6 iskolában.) Az
