Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Nemzetiségi oktatásunk hiányossága, hogy több községben, amelynek lakossága zömmel nemzetiségi, csak nemzetiségi nyelvoktatás folyik, s nincsen nemzetiségi tanítási nyelvű iskola. Hasonló gondok vannak az óvodákkal is. Igen sok helyen, ahol nemzetiségi általános iskolai oktatás folyik, nincsen az óvodában nemzetiségi foglalkozás. 21 A nemzetiségek közművelődésügye Nemzetiségi közművelődésünkben központi kérdés a haladó nemzetiségi kultúra, hagyományok ápolása és az új, szocialista kultúra átvétele, közkinccsé tétele. E két alapvető célkitűzés határozza meg a közművelődési tevékenység különböző területeinek tevékenységét. E feladatok mellett nem kevésbé fontos politikai, művelődéspolitikai internacionalista feladata, hogy a különböző nemzetiségű lakosaink kölcsönösen megismerjék egymás és a megfelelő szomszédos nemzetek kultúrkincseit, s a kultúrkincsek közös élvezetén, művelésén keresztül elmélyüljön a különböző nemzetiségek - országhatárokon is átnyúló - barátsága, testvéri egymás mellett élése. A nemzetiségi napok, nemzetiségi bálok, országos táncfesztiválok hagyományosan szerves részei a nemzetiségi kulturális életnek. Ezek mellett speciális rendezvényekre is sor került az elmúlt négy esztendőben. Országos visszhangot és elismerést váltott ki a nemzetiségi „Röpülj páva" népdalvetélkedő, melynek keretében különösen nagy tömegeket mozgatott meg a németek tehetségkutató versenye, a „Reicht brüderlich die Hand"

6 A szlovákok „Vyletel vtak"

7 címmel rendeztek országos népzenei vetélkedőt, de nagy érdeklődést váltott ki a délszláv és román népdalvetélkedő is. (A Délszláv Szövetség már 1969/70-ben is rendezett országos népdalversenyt.) Új rendezvényforma volt a német fúvószenekarok találkozója és a német táncfesztivál Sopronban. Az országban megrendezett különböző „napok" a nemzetiségektől sűrűbben lakott területeken nemzetiségi jelleget, illetőleg a szomszédos országokkal határmenti találkozó jellegét veszi fel. (Pl. a Mura menti napok, a szobi határtalálkozó, Arad és Békés megye kapcsolata stb.) Kibontakozóban a nemzetiségi iskolák és az ifjúság versmondó, valamint a szép anyanyelvi beszéd országos vetélkedője. A Művelődésügyi Minisztérium a nemzetiségek népművészetét az egységes magyarországi kultúra részének tekinti, értékeli és támogatja. E szempontok figyelembevételével a nemzetiségi népművészeti hagyományok ápolásáért és továbbfejlesztéséért egy délszláv szövőnő, fazekas, dudás, valamint egy román táncos kapta meg a Népművészet Mestere címet. A Magyarországi Nemzetiségi Központi Táncegyüttes 1972-ben harmadszor nyerte el a „Kiváló Együttes" címet, számos nagydíj és tekintélyes versenydíj tulajdonosa. Az öntevékeny művészeti együttesek számában emelkedés, tevékenységükben föllendülés következett be. Az illetékes kulturális szervek az együtteseket segítik, működési feltételeiket biztosítják, munkájukat díjakkal, kitüntetésekkel ösztönzik, szereplésükre számot tartanak, a különböző országos, megyei és helyi rendezvényekbe, a határmenti területek kapcsolatába bevonják őket, és nő a külföldi meghívásaik száma.