Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Bizonyos problémák és egyenetlenségek nemzetiségi vetületben is jelentkeznek, ezek azonban, miként a szóbanforgó megyékben élő magyar lakosság esetében is, nem nemzetiségpolitikai, hanem általános társadalmi-gazdasági természetűek. Kiderül ez a megyei tanácsok említett jelentéseinek alábbi adataiból is. Baranyában pl. a nemzetiségi területeken a gazdasági élet színvonala általában magasabb, mint a magyar területeké, vagy azokkal egyenlő (a tsz-ekben a termelési érték, a személyi jövedelem, a beruházások volumene, a lakásépítések aránya, a háztartási gépekkel való ellátottság, az infrastrukturális ellátottság stb. általában magasabb). Ugyanakkor néhány nemzetiségi községben a gazdálkodás kedvezőtlen viszonyok között folyik, foglalkoztatási gondokkal küzdenek. Bács-Kiskun megye jelentése szerint a nemzetiséglakta területeken a lakosság jövedelme, életszínvonala, kommunális ellátottsága magasabb az átlagosnál. A nagy iparosodás sok nemzetiségi lakost felszív a falvakból. Borsod-Abaúj-Zemplén jelentéséből kitűnik, hogy a nemzetiségi lakosságnak a magyarral azonos arányú része dolgozik a mezőgazdaságban és az iparban; életkörülményeik azonosak a magyar lakosságéval. A gazdasági helyzet itt is lényegesen javult. Hajdú-Biharból azt jelezték, hogy a nemzetiségi községek nagy részének tsz-ei kedvezőtlen feltételek mellett működnek. Az egyik községben kiemelték a román tsz-tagok szorgalmát. A nemzetiségi lakosság zöme mezőgazdasági dolgozó. A Komárom megyéből beküldött tanulmány szerint a nemzetiségi lakosság életszínvonala kedvezően alakult, az ipari üzemekben, bányákban dolgozók kereseti viszonyai semmiben sem térnek el a magyarokétól. A német lakosságú községek jelentős részében foglalkoztatási gondok vannak : a tsz-ek jelentős része az átlagosnál nehezebb körülmények között gazdálkodik. Vas megyében különböző céltudatos intézkedések hatására megszűnt a nemzetiségi területeken a foglalkoztatási gond. A szlovén községek településhálózati tervei alapján egyes nemzetiségi községek funkció lehetőségei megjavultak. A Zala megyei jelentés külön kitér a nemzetiségi fiatalok érdekében tett intézkedésekre az ipari és mezőgazdasági szakmunkásképzés terén. Ez oldja meg e területek foglalkoztatási gondjait, így a jelentős elvándorlás csökkenését is. A politikai egyenjogúság A nemzetiségek politikai egyenjogúságának biztosítására irányuló folyamat a megnyugtató megoldás felé halad. Országgyűlési képviseletük megoldottnak tekinthető. Területi képviseleti elv alapján, de mind a négy nemzetiség soraiból vannak országgyűlési képviselők.