Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Az óvodákban anyanyelvükön foglalkoztatott csoportok, illetőleg gyer­mekek száma a határozat óta ugrásszerűen megnőtt. A nemzetiségi nyelven (is) foglalkoztató óvodák száma az 1968. évi 36-ról 90 fölé, az anyanyelv­ükön foglalkoztatott óvodásoké az 1968. évi 1340-ről 3200 fölé emelkedett; azaz, ma mindkettő kb. két és félszerese a négy évvel ezelőttinek. Ez az eredmény az addiginál rugalmasabb szervezeti intézkedéseknek köszönhető elsősorban (pl. a csoportalakításhoz szükséges minimum, leszállítása). ­Több megyei jelentés utal azonban a megfelelő nemzetiségi óvónők hiányára. Ezt távlatában tanulmányi ösztöndíjak adományozásával, átmenetileg általá­ban nemzetiségi származású vagy a nemzetiségi nyelvet is ismerő dajkák be­vonásával igyekeznek leküzdeni. Az anyanyelvet is oktató általános iskolákban a nyelvi órák számának heti 4-re emelése általában megtörtént. 2 Az ilyen iskolák száma az 1968. évi 254­ről 290 fölé emelkedett; a bennük tanuló diákoké 18 200-ról 19 500-ra. - A kétnyelvű (azaz részben nemzetiségi tannyelvű) általános iskolák alsó tago­zataiban is emelkedett a nyelvi órák száma és hatékonysága. Ez az iskolafaj azonban számában és népességében is stagnál. Nemzetiségi lakosságunk ré­széről nem mutatkozik iránta olyan fokú érdeklődés, mint az anyanyelvet is oktató, de egyébként magyar tannyelvű típus iránt. Ennek oka lehet a to­vábbtanulás problémáinak megfontolása; de az is, hogy a familiáris szintű és erősen táji jellegű nemzetiségi nyelvhasználat jelentősen eltér a nyelvországbeli - irodalmi-műveltségi - válfajtól; s ezért az ennek segítségé­vel való ismeretszerzés a fiatalok számára kettősen nehéz feladat. A nemzetiségi tannyelvű gimnáziumok száma változatlan. A határozat értelmében egyes - nemzetiségek által sűrűbben lakott - területek magyar tannyelvű gimnáziumaiban második idegen nyelvként lehetőség van a nem­zetiségi nyelvtanulására (a jelentésekből kitűnően 5 gimnáziumban), illetőleg a nemzetiségi nyelvvel szakkör keretében való foglalkozásra (6 további is­kolában). - A német nyelv e tekintetben természetesen nem szerepel a nem­zetiségi nyelveket magában foglaló fenti adatok között; annak tanulására ­helyi feltételek szerint - országosan megvan a lehetősége. Az általános iskolák (főleg felsőtagozataik) körzetesítésekor a helyi ok­tatásügyi szervek igyekeznek megoldani azt, hogy a körzeti - esetleg nem nemzetiségi jellegű - központi iskolában meglegyen a nemzetiségi nyelv ta­nulásának lehetősége. A nemzetiségi gimnáziumok ezt kollégiumi rendszerrel próbálják biztosítani; e lehetőségeik azonban egyenlőtlenek, és tovább javí­tandók. A nemzetiségi iskolák pedagógusellátásának színvonalas megoldásának érdekében több megye társadalmi ösztöndíjjal, a Művelődésügyi Miniszté­rium pedig - a felsőoktatás ezirányú erősítése mellett - nyelvországbeli rész­képzési lehetőségek megszervezésével igyekszik az utánpótlás kinevelését

Next

/
Thumbnails
Contents