Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Az óvodákban anyanyelvükön foglalkoztatott csoportok, illetőleg gyermekek száma a határozat óta ugrásszerűen megnőtt. A nemzetiségi nyelven (is) foglalkoztató óvodák száma az 1968. évi 36-ról 90 fölé, az anyanyelvükön foglalkoztatott óvodásoké az 1968. évi 1340-ről 3200 fölé emelkedett; azaz, ma mindkettő kb. két és félszerese a négy évvel ezelőttinek. Ez az eredmény az addiginál rugalmasabb szervezeti intézkedéseknek köszönhető elsősorban (pl. a csoportalakításhoz szükséges minimum, leszállítása). Több megyei jelentés utal azonban a megfelelő nemzetiségi óvónők hiányára. Ezt távlatában tanulmányi ösztöndíjak adományozásával, átmenetileg általában nemzetiségi származású vagy a nemzetiségi nyelvet is ismerő dajkák bevonásával igyekeznek leküzdeni. Az anyanyelvet is oktató általános iskolákban a nyelvi órák számának heti 4-re emelése általában megtörtént.

2 Az ilyen iskolák száma az 1968. évi 254ről 290 fölé emelkedett; a bennük tanuló diákoké 18 200-ról 19 500-ra. - A kétnyelvű (azaz részben nemzetiségi tannyelvű) általános iskolák alsó tagozataiban is emelkedett a nyelvi órák száma és hatékonysága. Ez az iskolafaj azonban számában és népességében is stagnál. Nemzetiségi lakosságunk részéről nem mutatkozik iránta olyan fokú érdeklődés, mint az anyanyelvet is oktató, de egyébként magyar tannyelvű típus iránt. Ennek oka lehet a továbbtanulás problémáinak megfontolása; de az is, hogy a familiáris szintű és erősen táji jellegű nemzetiségi nyelvhasználat jelentősen eltér a nyelvországbeli - irodalmi-műveltségi - válfajtól; s ezért az ennek segítségével való ismeretszerzés a fiatalok számára kettősen nehéz feladat. A nemzetiségi tannyelvű gimnáziumok száma változatlan. A határozat értelmében egyes - nemzetiségek által sűrűbben lakott - területek magyar tannyelvű gimnáziumaiban második idegen nyelvként lehetőség van a nemzetiségi nyelvtanulására (a jelentésekből kitűnően 5 gimnáziumban), illetőleg a nemzetiségi nyelvvel szakkör keretében való foglalkozásra (6 további iskolában). - A német nyelv e tekintetben természetesen nem szerepel a nemzetiségi nyelveket magában foglaló fenti adatok között; annak tanulására helyi feltételek szerint - országosan megvan a lehetősége. Az általános iskolák (főleg felsőtagozataik) körzetesítésekor a helyi oktatásügyi szervek igyekeznek megoldani azt, hogy a körzeti - esetleg nem nemzetiségi jellegű - központi iskolában meglegyen a nemzetiségi nyelv tanulásának lehetősége. A nemzetiségi gimnáziumok ezt kollégiumi rendszerrel próbálják biztosítani; e lehetőségeik azonban egyenlőtlenek, és tovább javítandók. A nemzetiségi iskolák pedagógusellátásának színvonalas megoldásának érdekében több megye társadalmi ösztöndíjjal, a Művelődésügyi Minisztérium pedig - a felsőoktatás ezirányú erősítése mellett - nyelvországbeli részképzési lehetőségek megszervezésével igyekszik az utánpótlás kinevelését