Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

nácsban (az adatok 1969-ből valók). Nógrádban nemzetiségi községi szinten a nemzetiségek aránya a vezetésben 40-50% között van. Pest megyében a községi tanácsok vezetői közt 24 nemzetiségi személy van. (Elnök vagy vbtitkár, német, szlovák vagy szerb.) Tököl nagyközség pártbizottsága javasolta, hogy az 1973. évi választásokon szerb nemzetiségű tanácselnököt válasszanak. Somogy horvát területén (4 község) a funkciókat nagyrészt horvátok töltik be, a német nyelvű területeken a tanácsi képviselet 40-55%-a német. Szabolcs-Szatmárban az arányok megállapíthatatlanok, mert a szlovák nemzetiség létszámáról szinte egyáltalán nincsenek adatok. Hasonló a helyzet a tolnai jelentésben. Vas megyében a megyei tanács 70 tagja közül 3 a nemzetiségi. A jelentés szerint a községi tanácsokban a nemzetiségi tanácstagok aránya a lakosságéval azonos, illetve azt meghaladja. Veszprém megye tanácsában nincs nemzetiségi tanácstag; 3 községről (legalább 8 nemzetiségi közül) néhány nem összehasonlítható adatot közöl a jelentés. Zala megye délszláv községeiben a tanácselnökök délszláv anyanyelvűek. Valamennyi tszelnök délszláv anyanyelvű. A megyei képviseletnél nagyon vegyes képet kapunk. Délszláv megyei tanácstag csak Baranyában (3), Bács-Kiskunban (2), Csongrádban (1) és GyőrSopronban (1) van. (Békés megyében van délszláv lakosság is, de megyei képviseletük nincs. Német nemzetiségű megyei tanácstag van Baranyában (4), Bács-Kiskunban (2), Fejérben (2), Komáromban (2) és Tolnában (2). (Nincs német megyei tanácstag a következő német lakossággal is rendelkező megyékben: Békés, Győr-Sopron, Nógrád, Pest, Somogy, Vas és Veszprém.) Szlovák nemzetiségű megyei tanácstag van: Békésben (2), Pest megyében (2), Nógrádban (3), Borsodban (2), Komáromban (1); nincs ilyen tanácstag Csongrádban, Hevesben és Szabolcs-Szatmárban. Végül Békésben 1, HajdúBiharban 2 román megyei tanácstag van, de Csongrádban ilyen nincs. A nemzetiségiek országgyűlési képviselete helyes irányban fejlődött. A román nemzetiség országgyűlési képviselete ügyében azonban továbbra is problémák vannak. A román szövetség jelentése szerint nem kaptak lehetőséget javaslattételre (a képviselőnő magyar tannyelvű iskolában dolgozik). Meg kell még említeni, hogy a népfront jelentése szerint esetenként a képviselőjelöltek nem vették szívesen nemzetiségi voltuk hangsúlyozását; egyéni tulajdonságaik, képességeik fontosságát tartják elsőrendűnek. A népfront jelentése javasolja egyébként, hogy többes jelölés esetén ne állítsanak nemzetiségi jelölt mellé magyart, mert az rossz hatású lehet. A nemzetiségi lakosság saját nyelvén történő közigazgatási ellátásáról a legkülönfélébb megállapításokat lehet találni. Bács-Kiskun jelentésében csak Hercegszántóról esik szó, ahol hivatalos ügyeinek intézésekor bárki nemzetiségi nyelvét használhatja, mert mindenütt talál olyan munkatársat, aki beszélni tud anyanyelvén (Furcsa azonban, hogy ennek az egy helységnek a kiemelése után semmi érdeklődést nem mutatnak más nemzetiségi községek iránt.) A borsodi jelentés szerint minden helyi tanácsnál, amelyiknek terüle-