Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
- Az egymás országában élő nemzetiségeinket - a kérdés belügyként való kezelése ellenére - nem elválasztó, hanem összekötő tényezőnek tekintjük a két ország, a magyar nép és a jugoszláviai népek kapcsolatában. - Ebből adódóan támogatjuk és előmozdítjuk nemzetiségeink és az anyanemzet közötti széleskörű kapcsolatokat az anyanyelv és a nemzetiségi kultúra ápolása kérdésében. Fontos elvi állásfoglalásunk e tekintetben, hogy ez az együttműködés az ebben kölcsönösen illetékes állami szervek útján történjen, azok tudtával és beleegyezésével. Ilyen elvi alapokon - amit az utóbbi három-négy évben szinte valamennyi felsőszintű találkozón kifejtettünk, a találkozókról kiadott közös közleményekben is szerepeltettünk, illetve amit az államközi kulturális munkatervek egyes pontjaiban igyekeztünk kifejezésre juttatni - 1969 óta kölcsönösen hasznos és termékeny együttműködést sikerült kialakítani Jugoszláviával. A nemzetiségi együttműködés kérdésében vallott jugoszláv álláspont fő vonalaiban egybeesik a magyar elvi állásfoglalással. Problémát e koncepció ottani értelmezése, illetve gyakorlati végrehajtása jelentett, ami konkrétan a következőkben jutott kifejezésre : Főleg horvát részről a Maticat 2 , illetve a külföldön élő horvátokkal foglalkozó szervezetet igyekeztek együttműködő partnerszervként szembeállítani velünk. A délszláv nemzetiség többségét kitevő horvátok elszerbesítésével vádolva minket, támadták pártunk és kormányzatunk gyakorlati nemzetiségi politikáját, ami olykor beavatkozási kísérlettel is párosult. A nemzetiségi együttműködés kézbentartására hivatott állami szerveink megkerülésével főleg horvát részről ellenőrizhetetlen közvetett kapcsolatok kiépítésére törekedtek délszláv nemzetiségünk egyes rétegeivel, csoportjaival. Az innen eredő problémák a horvát nacionalizmus múlt évi kibontakozásával tetőztek. 3 Azóta az együttműködési légkör ezen a területen is normalizálódott, s az 1972/73. évre aláírt államközi kulturális együttműködési munkatervben ez a témakör is elvi álláspontunknak megfelelően került megfogalmazásra. 2/ A nemzetiségi együttműködés konkrét területeit az államközi kulturális munkatervek ölelik fel. Az 1968/69-re, az 1970/71-re és az 1972/73-ra aláírt kétéves munkatervek 15., 13. és 17. pontja kifejezetten nemzetiségi együttműködést biztosít. E pontok zöme - nemzetiségi politikánknak megfelelően - a magyarországi délszláv-horvát, szerb és szlovén - nemzetiség nyelvi és oktatási igényeinek, szükségleteinek kielégítését szolgálja. Az együttműködés négy fő területe a következő:
