Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
Budapest, 1952. november 5. Kovács Péter , a Közoktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya osztályvezetőjének jelentése a nemzetiségi oktatás helyzetéről és problémáiról 1.) A nemzetiségi oktatás jelenlegi helyzetének ismertetése előtt rá kell mutatni egy olyan állampolitikai problémára, ami nagymértékben befolyásolta, és még ma is befolyásolja a nemzetiségi oktatási hálózat megtervezését, kiépítését és továbbfejlesztését. Ez a probléma az, hogy nincsenek megbízható adataink a hazánkban élő nemzetiségi lakosság létszámáról. Erre a bizonytalanságra jellemző, hogy a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai 2 szerint Magyarországon 3437, a Belügyminisztérium adatai szerint 240 510 a német anyanyelvű lakosság száma. Az 1952-es német nemzetiségi iskolafejlesztési munkánkban a Belügyminisztérium adataira építettünk. A gyakorlat ezeket az adatokat igazolta. A német lakosság létszámában tapasztalt nagymérvű eltérés többé-kevésbé a többi nemzetiségeknél is fennáll. A nemzetiségek kultúrszövetségeivel, tanulmányi felügyelőinkkel, a megyei, járási és helyi szervekkel igyekeztünk felmérni és összehasonlítani a Magyarországon élő nemzetiségek számát, a különböző adatokat a hivatalos adatokkal. Ennek során az alábbi képet kaptuk: Közp. Stat. Hiv. adatai Becslési adatok Szlovák 22 359 120 000 Román 10 000 30 000 Szerb 3 860 6 000 Horvát 17 289 70 000 Szlovén (vend) 3 553 8 000 Német (BM adatai szerint) 3 437 240 510 Összesen: 60 498 474 510 A becslés szerinti adatokat hivatalosan ellenőrizni kellene, utána rögzíteni, hogy a nemzetiségi oktatást reálisan tervezhessük meg. Enélkül a felmérés vagy létszámmegállapítás nélkül továbbra is ötletszerűség, kapkodás fogja jellemezni nemzetiségi oktatásunkat. Az ötletszerű kapkodás jogos bírálatot válthat ki azokból, akik figyelemmel kísérik kultúrforradalmunknak ezt a jelentős területét. Bizonyos vonatkozásban még a baráti népi demokratikus országokkal való kapcsolatainkra is kihat. A felmérésnek el kell döntenie a különböző szervek (kultúrszövetségek, megyei és helyi tanácsok stb.) között gyakran felmerülő asszimilációs vitát is.
