Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
A nemzetiséglakta településeken a közművelődési intézmények (könyvtár, művelődési ház, mozi) állaga és felszerelése - a magyarlakta településekhez hasonlóan - változatos képet mutat. Kielégítő, sőt jó Gyula, Kétegyháza, Méhkerék, Battonya, Nagybánhegyes, Szarvas, Csabacsűd, Mezőmegyer és Kétsoprony művelődési intézményekkel való ellátottsága. Szerényebbek a feltételek Eleken, Sarkadkeresztúron, Telekgerendáson, Kondoroson, Mezőberényben és Békéscsabán. Az intézmények vezetői többségükben beszélik a településen élő nemzetiségek nyelvét, többen maguk is az illető nemzetiséghez tartoznak. Az intézményeknél alkalmazott tiszteletdíjasok - akik valamely kisebb csoportot vezetnek - ugyancsak beszélik az adott nyelvet. Szakmai felkészültségük megfelel a megye népművelői felkészültségének. 2. Nemzetiségi hagyományok gyűjtése a megye múzeumaiban Megyénk múzeumai hosszú évek óta gyűjtik a nemzetiségek tárgyi, néprajzi anyagát. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban a város és Tótkomlós szlovák lakosságának bútor, textil, kerámia, díszítőművészeti és népi építkezési tárgyi anyagát gyűjtötték össze. Monográfia készült a tótkomlósi állattartásról, s ugyanitt végzett népdalgyűjtést is a múzeum. Békéscsaba népi építkezéséről rajzos és fényképes anyaga van az intézménynek, s a múlt évben elkészült a békéscsabai szőttesek mintagyüjteménye is. A gyulai múzeumban gyulai, méhkeréki és kétegyházi román tárgyi anyag található nagyobb mennyiségben (mezőgazdasági, textil, konyhaeszköz, viseleti). A szarvasi múzeum a város és környéke szlovák tárgyi néprajzi anyagát gyűjtötte be. A nemzetiségek szellemi - és benne a folklór - kultúrájának anyaga jelenleg szerényebb mértékben van összegyűjtve a múzeumokban, mint a tárgyi anyag. A szellemi anyag gyűjtését főleg a nemzetiséglakta helységek társadalmi, néprajzi gyűjtőire alapozzák a múzeumok. Békéscsabán szakmuzeológus végzi ezt a feladatot. A tárgyi anyag gyűjtése továbbra is szerepel valamennyi múzeum éves tervében. 3. A nemzetiségi települések művészeti csoportjai, tevékenységük Megyénkben több évtizedre vezethető vissza a nemzetiségi, elsősorban a népi kultúra hagyományainak ápolása. Szinte valamennyi nemzetiséglakta településen működnek öntevékeny művészeti csoportok, s közülük nem egy országos hírűvé vált. Kiemelkedő a békéscsabai Balassi Bálint és a gyulai Erkel Ferenc népi együttes tevékenysége. A battonyai délszláv együttes, az eleki táncegyüttes és népi zenekar, valamint a tótkomlósi,