Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

500 német anyanyelvű állampolgár lakik (kb. 17-18%). Román nemzetiség lakik Méhkeréken, Kétegyházán, Pusztaottlakán. Vegyesen laknak magyarok, románok, németek, szlovákok Eleken. Szerbek, románok és magyarok élnek Battonyán. Szlovák-magyar lakosság él Békéscsabán, Szarvason, Mezőmegyeren, Tótkomlóson. Gyulán németek, románok és magyarok élnek. Szétszórtan találhatók szlovákok Medgyesegyházán, Kondoroson s még néhány településen, németek pedig Almáskamaráson. A felszabadulás utáni áttelepítések jelentősen befolyásolták a nemzetiségiek számát. Vonatkozik ez a német és szlovák nemzetiségekre elsősorban. Az áttelepítés a rokonok szétszakadását is eredményezte nem egy esetben. A rokoni kapcsolatok levelezés, látogatás alapján fennmaradtak. E kapcsolatokkal számolnunk kell, elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságba áttelepültek rokonai látogatásaival. Ezek nem egy esetben a nyugatnémet propaganda eszközei. 2. A nemzetiségi lakosság életkörülményei A nemzetiségi lakosság életkörülményei azonosak a magyar lakosságéval. Azonosak eredményei, problémáik is. Sem jogilag, sem gyakorlatilag nincs állampolgári megkülönböztetés. A nemzetiségi községekben teljes mértékben, a vegyes lakosságú településeken arányosan kapnak választott vagy kinevezett képviseletet a nemzetiségiek a párt és tanácsi szervekben, gazdasági és társadalmi szervezetekben és intézményekben. Nincsenek nemzetiségi hovatartozásból eredő ellentmondások. Egymás mellett élnek, dolgoznak. Megszűnőben vannak a vagyoni, vallási előítéletek. Ezek ma már nem akadályai a vegyesházasság-kötéseknek. Internacionalista szellemben, pozitívan reagáltak a csehszlovák eseményekre. Az iskolaépületeken kétnyelvű felirat van. Egyéb középületeken, utcák elnevezésében ez még nem valósult meg. Bár a lakosságnak ilyen igénye eddig nem volt, a Politikai Bizottság erre vonatkozó határozatának végrehajtására a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Azonosak a lakásviszonyok. Építésnél, kiutalásnál nincs megkülönböztetés. A nemzetiségi területek üzlethálózattal való ellátása azonos a magyarokéval. Egészségügyi, szociális ellátásban, társadalombiztosításban, orvosi és nyugdíjellátásban s minden egyéb juttatásban ugyanúgy részesülnek a nemzetiségiek is, mint a magyar lakosság. Kommunális ellátásban pl. a megye ivóvíz, törpevízmü-fejlesztési programja végrehajtásában az elsők között nemzetiségi települések is voltak.