Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Valamennyi község jó bekötőúttal rendelkezik, mindenütt megépítették a járdákat; Tótújfaluban már korszerű higanygőzös közvilágítás is van. d) A lakosság erőteljesen igenli társadalmi rendszerünket, helyesnek, jónak tartja nemzetiségi politikánkat. Ma már egyre többen kapcsolódnak be a közéletbe is. A politikai tisztánlátás erősödését jelenti, hogy a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos jugoszláv állásfoglalás nem jelentette az 1950-es évekhez hasonló elbizonytalanodást, esetleges félelmet. A községek párt-, állami és tömegszervezeti vezetését a PB-határozat szellemében szervezték meg. A végrehajtó bizottság vezetői - a központi község vb-titkára kivételével - valamennyien délszláv anyanyelvűek. A pártszervezetek vezetői - a csúcsvezetőség függetlenített titkára is - szintén délszlávok. A gazdasági vezetők közül csak a főagronómus és a kertészeti mérnök magyar. Az egyéb egységek vezetői valamennyien délszlávok. A helyi funkciók betöltése miatt ellentétek, nézeteltérések a délszláv és magyar lakosság között nem alakultak ki. A választott testületekben is helyes arányban vesznek részt: 31 községi tanácstagból 2 magyar, 9 községi vb-tagból 2 magyar, 2 délszláv járási tanácstag van, 1 délszláv megyei tanácstag, 1 délszláv járási pártbizottsági, 1 pedig megyei pártbizottsági tag. A járás vezető testületei foglalkoznak a nemzetiségi lakosság politikai helyzetével, életkörülményeivel. Az MSZMP Barcsi Járási Végrehajtó Bizottsága 1968-ban tárgyalta a délszláv községek pártszervezeteinek életét és tevékenységét. A Barcsi Járási Tanács VB szintén 1968-ban a Lakócsai Közös Községi Tanács és Végrehajtó Bizottság tevékenységével és további feladataival foglalkozott. A járási szervek dolgozói munkájuk során figyelembe veszik a PBhatározatban foglaltakat, sokat tartózkodnak a délszláv községekben, hatékonyan segítik tevékenységüket. e) A délszláv lakosság elvándorlása nem nagyobb mértékű, mint a magyar községekben lakóké. (1956-60 között Lakócsáról 12, Potonyból 8, Szentborbásról 4, Tótújfaluból 3 délszláv család vándorolt el.) Az elvándorlás oka az, hogy a fiatalok (főleg akik közép- vagy főiskolát végeztek, illetve városban gyakorolható ipari szakmát szereztek) városban települtek le, és az idős szülők hozzájuk költöztek. Mintegy 60 személy jár el máshová dolgozni. Ezek hetente térnek haza család-