Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

nemzetiségi politikánk ismertté válásának hatására egyre kevesebb. (Viszonylag kidolgozatlanok és nem egységesek a nemzetiségekhez való tartozás kritériumai sem.) Az említett 5 délszláv, illetve 11 németlakta község (ez utóbbiak vegyes jellegű települések) azok, amelyekben a nemzetiséggel való foglalkozás szükséges. Vannak olyan községeink, pl. Vízvár, Bolhó, Tarany, Háromfa, Bárdibükk, Bőszénfa, Kaposhomok, Zics, Szorosad, ahol az asszimiláció előrehaladott volta miatt a nemzetiségekkel való kiemelt foglalkozás nem indokolt, a szövetségek sem igénylik azt. El kell tekinteni megyénkben a szlovákokkal és románokkal való foglalkozástól kis számuk miatt. 2. Megyénk párt-, állami és társadalmi szervei a PB-határozat végrehajtását mindig fontos feladatnak tekintették. Pártunk következetes internacionalista politikája, az ország és a megye általános gazdasági, politikai és kulturális fejlődése kedvező légkört teremtett a határozat végrehajtásához. Az általános fejlődés kiterjedt a nemzetiséglakta községekre is, sőt néhány vonatkozásban gyorsabban és erőteljesebben hat, mint megyénk számos más községében. Meg kell állapítanunk, hogy a megyénkben lakó nemzetiségiek gazdasági, politikai, kulturális lehetőségei a magyar lakosságéval megegyeznek, az alkotmányos alapelvek, törvényeink, jogszabályaink vonatkozó rendelkezései minden szerv által betartottak. 3. Délszláv nemzetiség Népszámlálási adatok: 1949. 1960. 1968. Lakócsa 1 152 1 102 923 Potony 739 649 540 Szentborbás 360 297 262 Tótújfalu 603 569 516 Anyanyelvi mej ^oszlás jelenleg: délszláv magvar egyéb Lakócsa 96% 4% _ Potony 96% 4% Szentborbás 97% 3% — Tótújfalu 98% 2% A magyar lakosság a határőrségtől benősült és a vállalatoktól a községekben letelepült lakókból áll.