Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A magyarországi nemzetiségek helyzetéről szóló 1968. szeptember 17-i politikai bizottsági határozat 2 (valamint az ezt megelőző június 3-i miniszter­helyettesi értekezlet határozata 3 ) feladatunkká tette a nemzetiségi iskolák helyzetének felülvizsgálatát. Olyan intézkedéseket kell kidolgoznunk, ame­lyek segítségével javítani tudunk a nemzetiségi iskolák (óvodák) pedagógus­ellátásán, az oktatók szakmai-politikai felkészültségén, felügyeletük szín­vonalasabbá tételén. Feladataink közé tartozik a pedagógusellátás javításával kapcsolatos kü­lön anyagi ösztönzők kidolgozása. Az érdekelt és érintett szervek egyönte­tűen elismerik, hogy a nemzetiségi oktatási és nevelési intézményekben (óvo­dákban, iskolákban, diákotthonokban) folyó oktatási és nevelési, nyelvi és módszertani tevékenység átlagon felüli többletmunkát igényel minden nemzetiségi pedagógustól. Ennek a mennyiségileg és minőségileg is nehe­zebb pedagógiai munkának elismeréseként, anyagi honorálására, valamennyi, a nemzetiségi oktatási és nevelési intézményekben többletmunkát végző pe­dagógus részére: - állapítsunk meg egy külön nemzetiségi pótlékrendszert; - ebben biztosítsunk elönyösebb területi besorolást a kis helyeken (településeken) működő nemzetiségi pedagógusok számára; - emeljük fel - szintén a nemzetiségi pedagógusok részére - a letelepe­dési segélyt. (A letelepedési segély emelésével a véleményező miniszterhelyettes elvtársak nem értettek egyet.) E pótlékrendszer kialakításával biztosítani kívánjuk a nyelvoktatás folya­matosságát, valamint a nemzetiségi pedagógusok elvándorlásának megaka­dályozását is. Olyan húzóerőt szeretnénk létrehozni, amelynek hatására hely­hez köthetnénk a már működő nemzetiségi pedagógusokat; jól képzett, friss tanerőkkel tudnánk ellátni a nemzetiségi óvodákat, iskolákat; és mindezekkel biztosítani tudnánk a legkisebb nemzetiségi lakott hely szakszerű anyanyelvi oktatómunkájának eredményességét és színvonalát is. A nemzetiségi pótlék juttatásának alapelvei A pótlék neve: nemzetiségi pótlék . (Megkülönböztetve ezzel a 110/1966. (M.K. 2/A.) M.M. számú együttes utasítás 48.§-ában szereplő „nemzeti­ségi iskolai pótlék"-tól.) 4 A nemzetiségi pótlék jellege: működési pótlék . A nemzetiségi pótlék bevezetésének célja : a nemzetiségi oktatási és ne­velési intézményekben folyó oktató-nevelő munka sajátos nehézségeinek és többletének anyagi elismerése; a nemzetiségi iskolahálózat pedagógus­ellátottságának javítása. Nemzetiségi pótlékban részesítendő minden olyan pedagógus, aki oktató­nevelő munkája során, az anyanyelvi oktatás és nyelvápolás feladataiból eredően többletmunkát végez.

Next

/
Thumbnails
Contents