Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
A nemzetiségi kultúra terjesztésében, ápolásában igen jelentős szerepe van a nemzetiségi szövetségeknek. Évente rendszeresen felkeresik a nemzetiségi községeket és nemzetiségi nap, találkozó keretében gazdag, színvonalas műsort biztosítanak az ország különböző nemzetiségi településein működő művészeti csoportok közreműködésével. Az utóbbi időben egyre gyakrabban merül fel az az igény, hogy a műsorok legyenek kétnyelvűek, mert nem ismerik a nemzetiségi irodalmi nyelvet, és nem értik meg. Az utóbbi években a különböző kulturális hetek, hónapok programjában külön nemzetiségi napok szerepelnek. Különösen a sátoraljaújhelyi járás által rendezett „Zempléni Kulturális Hetek" nemzetiségi programjai érdemelnek elismerést. Hasonló kezdeményezéssel találkozni a miskolci járásban is. A könyvtárak anyanyelvű könyvellátottsága azonban nem kielégítő. Kevés is, elavult is. A nemzetiségek kulturális helyzeténél meglévő problémák jelentős része abból adódik, hogy a nemzetiségi lakosság többsége nem él e jogaival, nem tart igényt pl. az anyanyelvű oktatásra, anyanyelvű könyvekre stb. E jogok gyakorlásának megértetése továbbra is fontos feladat. A Politikai Bizottság 1958-as és 1968-es határozatai hangsúlyosan foglalkoznak a nemzetiségi településeken a kétnyelvű feliratokkal, az utcák, terek, közintézmények haladó nemzeti nagyjainkról történő elnevezésével. Megyénkben e téren még van tennivaló. Melléklet A nemzetiségek főbb megyei adatai Nemzetiségi községek száma Települések összlakossága Az 1960. évi népszámlálás szerint Nyelvoktatásban részesülő tanulók száma Kulturális intézetek száma Nemzetiségi községek száma Települések összlakossága nem magyar anyanyelvű fő nemzetiségi fő Nyelvoktatásban részesülő tanulók száma művelődési otthonok könyvtárak művelődési csopport Nemzetiségi községek száma Települések összlakossága nem magyar anyanyelvű fő nemzetiségi fő 1958 1968 száma 22 31 600 3 741 1 842 1 412 482 16 22 33
