Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának jelentése a megyében élő nemzetiségek helyzetéről I. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1958. október 7-i határozata

1 a nemzetiségek között végzendő politikai, oktatási és kulturális munkáról, nemzetiségi politikánk legfontosabb iránymutatója volt az elmúlt tíz évben. A Politikai Bizottság 1968-ban megtárgyalta az 1958-as határozatok végrehajtását és megjelölte a további tennivalókat. A Politikai Bizottság 1968. határozata

2 kimondja: „A nemzetiségek közt folyó munka alapjában megfelel a marxizmus-leninizmus tanításának..." Ennek nyomán a szocialista építés fellendülése, a párt helyes általános és nemzetiségi politikájának érvényesülése elősegítette a magyar és nemzetiségi dolgozók egyre zavartalanabb együttműködését, a kapcsolat barátibbá válását, a nemzetiségi politika helyes végrehajtását. Megállapíthatjuk, hogy megyénkben is a Politikai Bizottság határozatának megfelelően érvényesültek a nemzetiségiek jogai. Az 1960. évi népszámlálás alkalmával megyénkben 3741 fő - a megye lakosságának 0,64%-a - vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek, nemzetiséginek pedig 1842 fő. Megyénkben legnagyobb számban szlovák nemzetiségi él, akik a 3 bükki községben (Répáshuta, Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló), a Hegyközben (Rudabányácskán, Széphalmon, Alsóregmencen, Füzéren, Vágáshután, Nagyhután, Kishután, Filkeházán, Hollóházán) és a Hegyalján (Háromhután, Komlóskán) élnek. Ezenkívül Hercegkúton, Károlyfalván és Rátkán német nemzetiségiek laknak, de az 1960. évi népszámláláskor csupán 102 vallotta magát nemzetiséginek. II. A nemzetiségek gazdasági-társadalmi helyzete a felszabadulás előttihez viszonyítva lényegesen javult. A megyénk fejlődésére jellemző gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális folyamatok kiterjedtek a nemzetiségi községek lakóira is. A szétszórtan élő nemzetiségiek esetében összetartó erőként a közös származás, a közös anyanyelv, az egy nemzetiséghez tartozás tudata, a hagyománytisztelet hatnak. Hozzájárul ezekhez, főleg a bükki községeknél, a települések viszonylagos zártsága is. A nyelv közösségéről csak fenntartással