Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

ték, az idősebb nemzedék most is többnyire anyanyelvén érintkezik egymás­sal, és a megbecsülés, a tisztelet jelének tartják, ha hivatalos vagy nyilvános fórumokon is használhatják. Életkörülmények A megyénkben élő szlovák és német nyelvű állampolgárok helyzete a szoci­alista fejlődés talaján formálódott és formálódik. A nemzetiségek és a magyar lakosság helyzetét azok a gazdasági, politikai és kulturális folyamatok hatá­rozták meg, amelyek az elmúlt években megyénkben végbementek. A mező­gazdaság szocialista átszervezése, a tsz-ek fokozatos megszilárdulása, az ipari centrumok elszívó ereje, az anyagi és szellemi kultúra növekedése egy­aránt hatást gyakorolt a magyar, a szlovák és a német nyelvű lakosságra. A lakosság jövedelmének fokozatos növekedése, lakáskultúrájának dinami­kus fejlődése, műveltségi színvonalának emelkedése jellemző a nemzetiségi lakosú községekre is. Több nemzetiségi községben - Berkenye, Ősagárd stb. - 1961 óta az egy tsz-tagra jutó jövedelem megkétszereződött, néhányban pedig - Bánk, Nézsa, Nógrádsáp - a háromszorosára növekedett. Ebben a já­rásban a három év alatt épített 335 többszobás lakásból 139 a nemzetiségi községekben került megépítésre. Különösen kiemelkedik a főútvonal mellett elhelyezkedő Szendehely, ahol az említett időszakban 20 lakást építettek. A megváltozott körülmények hatására egyre több dolgozó szerez szakmai isme­retet, mind több gondot fordítanak iskolás gyermekük tanulására, továbbta­nulására. Sámsonházán a községből pl. az elmúlt évben minden végzős VIII. osztályos tovább tanult. Kommunális ellátottság Azok a települések, ahol jelentősebb számban szlovák vagy német anya­nyelvű lakosok, kommunálisan azonosan ellátottak a közelükben lévő, ha­sonló földrajzi, közgazdasági adottságú és lélekszámú, teljesen magyar la­kosú községekkel. Mivel ezek a helységek többségükben a főútvonaltól, a vasúttól távol eső kis települések, érthető, hogy a községek ellátottságát jel­lemző mutatók összesítése alapján kialakított járáson belüli sorrendben - né­hány kivételtől eltekintve - középen vagy azon alul helyezkednek el. Az elmúlt években a tanácsok sokat tettek, hogy a viszonylag nehezebb adottságokkal rendelkező községek helyzetét a lehetőséghez mérten javítsák. Ennek eredményeként fokozatosan javul a nemzetiségi községek ellátottsága is. (2. sz. melléklet) A gondok a szlovák és német lakosú községekben is olyan, megyénk jelentős részét érintő területen jelentkeznek, mint az úthálózat és közlekedési viszo­nyok elégtelensége, a közegészségügyi követelményeknek megfelelő ivóvíz, a gyógyszertári ellátottság hiánya.

Next

/
Thumbnails
Contents