Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

6. A legtöbb probléma a nemzetiségi oktatásban jelentkezik. - A nyelvi alap biztosítását már az óvodában el kell kezdeni, de kevés a vegyes nyelven foglalkoztató óvoda, és az utóbbi tíz évben ezek száma is csökkent. Gyakran nincs biztosítva az illető nemzetiség nyelvét beszélő óvónő. - 1960 szeptemberében került bevezetésre a két tannyelvű oktatás, amivel a nemzetiségi szülök s a pedagógusok ma is egyetértenek. A tapasztalatok szerint azonban ez nem hozta meg a kívánt eredményt, mert az oktatási intézmények nem kapták meg az e tekintetben szükséges szakmai, nyelvi, módszertani segítséget. - Az utóbbi tíz évben nagymértékben csökkent a nyelvoktató iskolákban tanulók száma. Legszembetűnőbb a visszaesés a szlovák nyelvoktatásban, ahol az iskolák száma 102-ről 65-re, a tanulók száma pedig 10 467-ről 4990-re csökkent. Ennek fő oka, hogy a magyarul is jól beszélő szlovák pedagógusok elhagyják a helyüket, és szívesebben tanítanak nagyobb községek magyar iskoláiban. A nyelvoktató iskolákban az a fő probléma, hogy a nyelvtanítás nincs órarendbe építve, s ezért ezek az órák sokszor nem teljes értékűek, sokhelyütt nem tartják meg az előírt 3 órát, mely a szövetségek szerint egyébként is kevés. - Amíg a magyar nyelvű iskoláknál a decentralizálás eredménnyel járt, addig a nemzetiségi iskolák irányítás és ellenőrzés nélkül maradtak, több megyében a szakfelügyelet nincs biztosítva. 7. A nemzetiségi szövetségek azt kérik, hogy jelenlegi politikai és kulturális feladataik megoldása mellett nagyobb mértékben támaszkodjunk rájuk a szomszédos szocialista országokkal való baráti kapcsolataink elmélyítésében. Anyagi lehetőségeik sem állnak összhangban a velük szemben támasztott követelményekkel. Az 1958-as határozat ellenére nem kaptak megfelelő székházat a fővárosban. A Politikai Bizottság megállapítja, hogy az 1958. évi határozatában lefekte tett elvek ma is helyesek, s ezért új elvi állásfoglalásra nincs szükség. A ha zánkban élö nemzetiségek, az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kultu- rális fejlődésével párhuzamosan a magyar lakossággal testvéri együttműkö désben egyre aktívabban vesznek részt a szocializmus építésében. A nemzetiségi kérdés jelentőségére, valamint az állandóan változó társadalmi, gazdasági és politikai tényezőkre tekintettel szükséges, hogy párt- és állami szerveink fokozott figyelemmel gondoskodjanak nemzetiségi politikánk alapelveinek folyamatos gyakorlati megvalósításáról. Figyelembe véve a nemzetiségi kérdésben az elmúlt években jelentkező új szükségleteket, követelményeket, továbbá egyes már régebben megoldásra váró feladatok elhanyagoltságát, nemzetiségi politikánk hatékonyságának növelése érdekében a következő intézkedéseket kell megvalósítani: 1. A megyei pártbizottságok és tanácsok végrehajtó bizottságai (Szolnok megye kivételével) együttesen tárgyalják meg az 1958. évi politikai bizottsági határozat végrehajtását, s gondoskodjanak arról, hogy azokban