Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

rület társadalmi, politikai, gazdasági életében. A nemzetiségi kérdés - a szó régi értelmében - megszűnt, a nemzetiségi lakosság problémái lényegében azonossá váltak más néprétegek problémáival. Az utóbbi időkben másképpen merül fel a probléma a német nemzetiség egy részét illetően. A Nyugat-Németországgal kialakult élénk rokoni kapcsolatok és a turistaforgalom azt eredményezik, hogy a hazai németek közül sokan politikai propagandát fejtenek ki a kapitalizmus mellett. A nyugatnémet rendszer iránti rokonszenvet táplálja az is, hogy a nyugatnémet hatóságok a volt német hadsereg tagjainak, illetve azoknak, akik „a német néphez való tartozás miatti üldözések folyamán kárt szenvedtek", nyugdíjat folyósítanak. E nyugdíj elfogadásához a mi hatóságaink hozzájárultak (a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya és a Pénzügyminisztérium). A helyzet változása rányomja bélyegét a nemzetiségi szövetségek tevékenységére is. A korábban szinte kizárólagosan kulturális funkciót (anyanyelv, nemzetiségi kulturális tradíciók ápolása, fejlesztése stb.) betöltő szövetségek tevékenységében az arány egyre inkább a termelőszövetkezeti mozgalom erősödését, a nemzetiségi lakosság társadalmi aktivizálódását segítő tömegpolitikai és kulturális nevelőmunka javára tolódik el. A nemzetiségi lakosság által lakott területeken teljes egység jött létre a helyi, járási, megyei népfrontbizottságokkal, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzetiségi lakosság nagy része a Hazafias Népfront keretében tevékenykedik, a népfrontbizottságok által szervezett akciókban, rendezvényeken vesz részt. A nemzetiségi lakosság képviselői a népfrontbizottságokban foglalnak helyet. A nemzetiségi szövetségek magukat a Hazafias Népfront csatlakozó szerveinek tekintik. A szövetségek főtitkárai a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjai. A szövetségek munkaprogramját a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetértésben dolgozzák ki. A megváltozott helyzetben a Művelődésügyi Minisztérium feladatkörénél fogva nem képes a nemzetiségi lakosság között végzett tömegpolitikai munka irányítására. Ezért javasoljuk, a Politikai Bizottság módosítsa az 1958. október 7-i határozatot, és a nemzetiségi szövetségek irányításával a Hazafias Népfront Országos Tanácsát bízza meg. A Művelődésügyi Minisztérium pedig foglalkozzék fokozott mértékben a nemzetiségi anyanyelvi oktatás kérdésével, a nemzetiségi lakosság kulturális tevékenységének segítésével. Budapest, 1966. március 25. Köpeczi Béla MSZMP Központi Bizottsága Kulturális Osztály