Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
A mostani értekezletekkel összefüggésben - a párttal egyetértésben - nem terveztünk változásokat a főtitkárok személyében. Az értekezleteken az Agitációs és Propaganda Bizottság megbízásából az alábbi elvtársak vettek részt: - A román szövetség munkaértekezletén, 1964. augusztus 29-én, Molnár János 5 miniszterhelyettes, - A szlovák szövetség munkaértekezletén, 1964. november 21-én, Harmati Sándor, a KB tagja, A német szövetség munkaértekezletén, 1964. november 27-én, Demeter Sándor 6 , az MSZMP KB Kulturális Osztály alosztályvezetője, - A délszláv szövetség munkaértekezletén, 1964. december 4-én, Dr. Szerényi Sándor 7 a KB tagja. A munkaértekezleteket pozitívan értékelhetjük. A főtitkári referátumok részletesen foglalkoztak hazánk politikai, gazdasági, kulturális helyzetével, ebben a keretben elemezték a nemzetiségi terület problémáit, eredményeit. A hozzászólások mind helyeselték pártunk és kormányunk eddigi politikáját, részletesen ismertették a nemzetiségi községek általános politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. Külön kiemelték a termelőszövetkezetek megalakulásának, megerősödésének politikai jelentőségét, amely nagymértékben elősegítette a nemzeti egység kialakulását, és az egységes paraszti osztály létrehozásával szinte megszüntette az azelőtt még helyenként tapasztalható nemzetiségi ellentéteket. A munkaértekezletek résztvevőinek többségét termelőszövetkezeti dolgozók tették ki, ennek megfelelően alakult a hozzászólások iránya is: döntően a mezőgazdaság eredményeiről, problémáiról és az ezzel kapcsolatos tervekről volt szó. A felszólalók a nemzetiségi területek politikai, gazdasági és kulturális eredményeit, problémáit nem különválasztva elemezték, hanem az ország egységes fejlődésében vizsgálták. Hangsúlyozták, hogy a közös munka, a közös sikerek, eredmények és problémák összeforrasztották az együtt élő magyar és nemzetiségi dolgozókat, hogy ma mindenkit aszerint ítélnek meg, hogyan veszi ki részét a termelőmunkából, a szocializmus építéséből. A nemzetiségi oktatás területét elemezve, főleg szervezési hiányosságokra és problémákra mutattak rá. Nyelvoktatás biztosítása körzetesítés esetén, tanerők át- és elhelyezése, a nyelvoktatásra való jelentkeztetés téves értelmezése stb. A kétnyelvű oktatás helyességét egyik hozzászóló sem vonta kétségbe, de bizonyos tartalmi hiányosságokat (útmutatók, módszertani útbaigazítások stb.) elég élesen bíráltak. A szövetségek politikai és kulturális munkáját továbbra is igénylik, további támogatást és segítséget kértek egyes problémáik megoldásához. A beszámolókat úgy értékelték, hogy azok reálisak, a tényleges helyzetet tükrözik.
