Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A társadalmi bizottság tagjai az érdekelt szaktárcák és társadalmi szervezetek kijelölt képviselői, akik saját szakterületükön belül érvényesítik az együttesen kialakított munkatervek elvégzését. A társadalmi bizottság tagjaival jó mun­kakapcsolatot alakítottunk ki, közös kiszállásokat, brigádvizsgálatokat vég­zünk, melyek segítségével a problémára vonatkozó ismereteik bővülnek, és a cigánytelepeken szerzett tapasztalatok saját szakterületükön való aktivitásu­kat eredményezik, melynek kihatásai már a területen érezhetők. Az elmúlt évben a munka elmélyítése érdekében a társadalmi bizottságon belül munka­ügyi, szociális-kommunális, egészségügyi és művelődésügyi szakbizottságot hoztunk létre, melyek vezetői az illetékes szaktárcák képviselői. A társadalmi bizottságot szükség szerint évente kétszer-háromszor hívjuk össze, az egyes szakbizottságok tagjai ezenfelül együttműködnek pl. brigád­vizsgálatokon vagy a közös jelentések, előterjesztések készítésénél. 1963/64-ben a következő brigádvizsgálatokat szerveztük, illetve azokban részt vettünk: 1) A cigányok munkába állítása, munkára nevelése Nógrád megyében. 2) A cigányok kulturális helyzete Vas megye körmendi járásában. 3) Társadalmi beilleszkedésének problémái Komárom és Csongrád megyében. 4) A cigánytelepek egészségügyi helyzete Ózdon. A társadalmi bizottság tagjai minden év végén írásos tájékoztatást küldenek arról, hogy a közösen kialakított munkaterv szakterületükre eső részét hogyan hajtották végre, milyen nehézségek, akadályok merültek fel. Ezeket a jelenté­seket összefoglaljuk, kiküldjük a társadalmi bizottsági tagoknak, majd meg­vitatás után megküldjük a párt kulturális osztálya részére. Ugyancsak tájé­koztatjuk menet közben is minden fontosabb mozzanatról mind a Pártköz­pontot, mind a társadalmi bizottsági tagokat (pl. brigádjelentések, ankétok anyaga). A társadalmi bizottsági tagok minden esetben megküldik számunkra alsóbb szerveiknél napirendre kerülő, cigánykérdésre vonatkozó jelentést,­határozatot stb. (pl. a SZOT képviselője megküldi az egyes szakszervezetek vagy megyebizottságok ilyen anyagát.) A megyei tanácsi végrehajtóbizottságoktól is megkapjuk az ügyre vonatkozó távlati terveket, határozatokat, jelentéseket, melyek megvitatásán részt ve­szünk. Ez a módszer eddig hatékonynak bizonyult, mert a területi munkáról, annak nehézségeiről állandóan tájékozódunk, észrevételeink, javaslataink idejében eljutnak a megfelelő szervekhez. Ennek tulajdoníthatjuk, hogy a Párt Politi­kai Bizottságához küldött jelentésünk és javaslatunk alapján 1964. március 5­én kormányhatározat 10 jelent meg a cigánytelepek kedvezményes akció ke­retében történő felszámolásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents