Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A nemzetiségi szövetségek a Politikai Bizottság határozata előtt lényegében kulturális szervekként működtek. A határozat óta munkájukban, a kulturális tevékenység mellett, egyre több a politikai rendezvények száma, bár az esetek nagy többségében, közvetlen politikai tevékenységük a kultúrmunkához kapcsolódik. A nemzetiségek közötti kulturális és népművelő munka feladatait meghatározza az a körülmény, hogy a nemzetiségek által lakott helységek zöme falusi település. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a társadalom szerkezetében bekövetkezett változás jelentősen megváltoztatta a nemzetiségi lakosság, a vegyes lakta (sic!) községek helyzetét is. A termelőszövetkezetek szervezésének befejezése és fokozatos megszilárdulása jó alapot teremtett a nemzetiségi dolgozók szocialista neveléséhez, műveltségi színvonaluk emelésének fokozásához. A magyar és nemzetiségi dolgozók - belépve a termelőszövetkezetbe - közelebb kerültek egymáshoz, elősegítve ezzel a nemzetiségek testvéri együttélését. A termelőszövetkezetben végzett közös munka szinte megszüntette a nemzetiségi dolgozók elszigetelődési lehetőségét, új, szocialista közösségeket alakít ki, amelyekben nem lehet talaja a nemzetiségi ellentétnek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni időben jelentkeztek ugyan szórványosan problémák, mint pl. milyen arányban kerültek nemzetiségi dolgozók a tsz-vezetőségekbe, milyen nemzetiségű a tsz-elnök, az agronómus, a brigádvezető. Előfordult az is, hogy a munkaszervezés kezdeti nehézségeit - helytelenül - összefüggésbe hozták a vezetők nemzetiségével. A szocialista mezőgazdaság kialakulásával és fokozatos megszilárdulásával hazánkban - szórványos és nem tudatos esetektől eltekintve - lényegében megszűntek a nemzetiségek közötti ellentétek, s a nemzetiségi dolgozók problematikája politikai, gazdasági vonatkozásban azonos a magyar dolgozókéval. A nemzetiségi szövetségek munkájuk során szinte minden rendezvény alkalmával utalnak a szocialista nemzeti egység kialakulására, s konkrétan jellemzik a falu ilyen irányú helyzetét, buzdítják a dolgozókat a további összefogásra, együttműködésre. A szocialista nemzeti egység kialakulásában óriási segítséget nyújtott a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A politikai rendezvényeken kívül a szövetségek kulturális műsoraikat is vegyes magyar-nemzetiségi nyelven állítják össze, s a kultúrcsoportok összetétele is a szocialista nemzeti egység kialakulását tükrözi: az együttesben magyar és nemzetiségi fiatalok egységesen tevékenykednek, szerepelnek. A nemzetiségi szövetségek állami költségvetéssel működnek (költségvetésük kidolgozásában részt veszünk, és ellenőrizzük annak helyes felhasználását). Központjukban 3-5 politikai munkatárs dolgozik, más apparátusuk nincs. Ilyen körülmények között politikai közreműködésük a helyi politikai és esetleges nemzetiségi problémák megoldásában nehézkes. Területi munkájuk je-