Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

1. A politikai és kulturális munka szélesebb alapokra való helyezése érdeké ben: a) A nemzetiségi szövetségek munkatervét minden vonatkozásban szorosan össze kell hangolni a Hazafias Népfront munkatervével, és a munka középpontjába a falu arculata átalakításával kapcsolatos feladatokat kell helyezni. A Hazafias Népfronttal közösen kell megrendezni minden hagyományos és új rendezvényt (nemzetiségi napok, kulturális bemutatók, gyűlések stb.). Fel kell kérni a Hazafias Népfront Országos Elnökségét a nemzetiségi megyékben és járásokban működő függetlenített és társadalmi apparátus nemzetiségi problémákkal és feladatokkal kapcsolatos tájékoztatására és aktivizálására. b) A szövetségek mellett működő társadalmi bizottságok tagjait vonják be a Hazafias Népfront helyi vezető testületeibe, illetve társadalmi bizottságokat ki kell egészíteni elsősorban falusi munkaterületen működő, és a Hazafias Népfront helyi vezető szervei munkájába már bekapcsolódott nemzetiségi személyekkel. c) A társadalmi bizottságok túlnyomó részben passzív tagjait elsősorban a nemzetiségi sajtó és népmüvelés területén lehet aktivizálni. E célból javasoljuk, hogy a nemzetiségi szövetségek a társadalmi bizottság tagjaira építve, a nemzetiségi lapok mellett alakítsák meg a társadalmi szerkesztőbizottságot

, amelynek feladata a nemzetiségi lapok munkájának időszakos elemzése és a lapok politikai tervének jóváhagyása. A társadalmi bizottság tagjainak egy másik részét aktivizálni lehet egy népművelési-oktatási bizottságban

, amelynek feladatai közé tartozik a kultúrkörutak tervének jóváhagyása mellett, a sokszor alacsony színvonalú produkciók javításán való munkálkodás, nemzetiségi nyelvű műsoranyag, ismeretterjesztő anyag kiválasztása, valamint a nemzetiségi iskolákkal kapcsolatos problémákban való segítségnyújtás. 2. A jelenlegi körülmények mellett az egyetlen rendszeresen ható politikai és kulturális eszköz a nemzetiségi politikai munkában a nemzetiségi sajtó. a) Az 1962. márciusi nemzetiségi sajtóval kapcsolatos vita alapján a nemzetiségi lapok feladatait három pontban határoztuk meg: 1) A nemzetiségi lapok legfontosabb feladata, hogy a párt és a kormány politikáját közvetítsék és magyarázzák anyanyelven a nemzetiségi dolgozók felé. Figyelembe véve, hogy a nemzetiségi dolgozók jelentősebb része mezőgazdaságban dolgozik, a lapoknak fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a falu szocialista átalakításának problémáira.