Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

IV. Tanerőellátottság - továbbképzés Az óvodák és általános iskolák tanerőellátottsága mind a négy nyelvterületen jónak mondható. Problémát jelent az, hogy a megyék nem tartják be minden esetben azt az utasítást, mely szerint nemzetiségi nevelőt csak akkor lehet más (magyar) iskolákba áthelyezni, ha a nyelvoktatás zavartalanságát biztosítják. A tanítói-tanári utánpótlást a budapesti felsőfokú tanítóképző intézet és a pécsi, valamint a szegedi pedagógiai főiskola nemzetiségi tanszéke, az óvónői utánpótlást pedig a soproni (német), a szarvasi (román, délszláv és szlovák) felsőfokú óvónőképző intézetek biztosítják. Sürgősen ki kell dolgozni és meg kell oldani a nemzetiségi pedagógusok nyelvi továbbképzését (kéthetes központi bentlakásos tanfolyam, ugyanez megyei vagy területi szinten, esetleg külföldi tanfolyamok szervezése stb.). A felsőfokú tanító- és óvónőképző intézetek nemzetiségi tanulói számára a gimnázium anyagára épülő jegyzetet kell íratni nyelvtan és irodalomból, valamint a nyelvoktatás módszertanából. V. Középiskolák német román délszláv szlovák összesen iskolák száma 4

a 1 1 2 8 tanulóiéiszám 445 127 146 158 876 tanerők száma 21 7 8 14 50 a három német nem önálló, hanem tagozatú Tantervi és módszertani problémák 1. Tanterveket kell készíteni nemzetiségi nyelv- és irodalomból mind a négy nyelvterületre, a magyar középiskolák tanterveinek kidolgozásával párhuzamosan. 2. El kell készíteni a nemzetiségi nyelv- és irodalom tankönyveit, valamint a földrajz és történelem tankönyvek fordíttatását. Ezekhez útmutatót kell készíttetni. (A nemzetiségi középiskolák tankönyveinek jegyzékét lásd a Magyar Közlöny 1961. május 15-i számában.

4

) VI. Általános és középiskolás diákotthonok Román: Gyula

b Szerbhorvát: Budapest

b

, Pécs (általános iskolai) Szlovák: Békéscsaba

0

, Budapest , Sátoraljaújhely, Szarvas (általános iskolai) b általános és középiskolás diákotthon