Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

ja, hogy a munkáshatalom biztosította részükre a felemelkedést, hogy ismerik kötelességeiket a szocialista építő munkában. Budapest, 1960. június 14. MOL M-KS 288. f. 35. cs. 9. ő. e. - Nyolcoldalas tisztázat, aláírás nélkül. 1 A Hazafias Népfront II. Országos Kongresszusát 1960. május 27-28-án tartotta Budapesten. 2 Lásd a 49. dokumentum 6. számú jegyzetét. 3 Harmati Sándor (1905-) szerszámlakatos, politikus. 1926-tól az SZDP, 1934-től a MKP tagja. 1945 után különböző pártfeladatokat látott el. 1949-től az MDP KV tagja, a Borsod megyei PB titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a nyugdíjas titkára. 4 Benke Valéria (1920-) tanár, politikus. 1954-1958 között a Magyar Rádió és Televízió elnöke. 1958-1961 között művelődésügyi miniszter, majd a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának vezetője. 1951-1954 között az MDP KV póttagja, 1954-1956 között tagja, 1959-1988 között az MSZMP KB, 1958-1967 között a PB tagja. 5 Szerényi Sándor (1905-) famunkás, politikus. 1921-től a KMP tagja, 1929-1931 között az illegális KMP első titkára. 1931-től szovjet emigrációban él, 1933-ban letartóztatják, 1947ig börtönben van, ekkor hazatérhet. 1956-ig pártonkívüli. 1958-1966 között az MSZMP KB tagja, a Tudományos és Kulturális Osztály vezetője 1961-ig, majd a Pártíoiskola igazgatója 1966-ig. 54. Budapest, 1961. január 13. Jelentés a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége 1960. évi munkájáról

1 A Központi Bizottság Tudományos és Kulturális Osztályán 1960 januárjában tartott megbeszélésen megállapítást nyert, hogy a szövetség munkájában helyesen érvényesült az a célkitűzés, hogy közvetítse a párt szavát a nemzetiségi dolgozókhoz. Különösen az ellenforradalom után a megjelent párthatározatok szellemében a szövetség fő vonalaiban megoldotta feladatát. Pártunk helyes nemzetiségi politikája, a Jugoszláviával való államközi kapcsolatok alakulása egyre jobban feloldotta a délszláv dolgozók 1949-53 között kialakult zárkózottságát. Ma már elmondhatjuk, a délszláv dolgozók túlnyomó többsége aktívan részt vesz társadalmi és politikai életünkben, nemzetiségi igényeit kielégítettnek tartja. A délszláv szövetség munkájával elősegítette, hogy ma a délszláv dolgozók nagy többsége bizalommal támogatja pártunk politikáját, a mezőgazdasági dolgozók zöme a közös gazdálkodást választotta. A múlt évi beszámoltatáson az elért eredmények elismerése mellett felmerült a szövetség munkájában néhány olyan hiányosság, mely gátolta a további előrehaladást. Pl. az 1949 előtti helyzet idealizálása (ekkor tömegszervezetként működött a szövetség), a nyelvoktatás fakultatív jellegének meg-