Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

3. Munkájáért a szövetség vezetősége legyen felelős a kisebbséghez tartozó népnek, mely leválthatja úgy egyes tagjait, mint az egész vezetőséget, és ne a Népművelési Minisztérium tisztviselőinek. 4. A központi vezetőség és a végrehajtó bizottság mellett a szövetségnek vannak helyi és területi bizottságai, melynek tagjai részben tagjai a helyi vagy területi népfront-bizottságnak. 5. A szövetség alapszabályait és programját egyedül a Nemzetiségi Kisebbség Kongresszusa dolgozhatja ki. 6. A délszláv kisebbség lapja nem lehet önálló, a szövetség hatáskörébe kell tartoznia. I. Nemzetiségi kisebbségünk képviselete 1. Mindazokon a helyeken, járásokban és megyékben, ahol nemzeti kisebbségünk él, legyen arányosan képviselve a helyi és magasabb tanácsokban, állami szervekben, tömegszervezetekben, egészen az országgyűlésig. 2. A minisztériumok azon osztályain, ahol elsősorban a nemzetiségi kisebbségek problémáival foglalkoznak, mint az Oktatási és Népművelési Minisztérium nemzetiségi osztályain, legyenek elsősorban és fokozottan képviselve a délszláv, szlovák, román és német kisebbség. 3. Ezeken [a] helyeken nem dolgozhatnak olyan emberek, akik a nemzetiségi kérdést nem ismerik vagy közömbösek e kérdéssel szemben, hogy a nacionalista beállítottságú elemekről ne is beszéljünk. 4. A délszláv kisebbség kevés számú, egyetemet végzett fiatalja (agronómus, állatorvos, orvos, tanár stb.) nemzetiségünk által lakott területeken nyerjen elhelyezést. 5. Azokon a területeken, ahol nemzetiségi kisebbség él, a hivatalos intézmények feliratait a nemzetiség anyanyelvén is ki kell írni, úgyszintén a dobolás és egyéb hirdetés is az ott éf5 nemzetiségi nyelvén is történjék. II. Iskoláztatás 1. Azokban az általános iskolákban, ahol délszláv gyermekek vannak többségben, tanítson megfelelő számú délszláv tanító, még abban az esetben is, ha a gyermekek szülei még nem látták be hogy élniök kell az adott jogokkal az anyanyelven való tanulást illeően. 2. A délszláv tanulók és tanárok csak azokban az iskolákban taníthatnak, ahol az oktatás anyanyelven folyik, vagy amelyeket délszláv gyermekek látogatnak. Azokat a délszláv pedagógusokat, akik tiszta magyar területen dolgoznak (Jesity Bozsidár, Lásztity Mária, Pijukovity Anna, [?]rcán Milka és a többiek) azonnal át kell helyezni általános és középiskoláinkhoz. 3. Minden huzavona nélkül történjék meg azon délszláv pedagógusok rehabilitációja, akik az 1948-1953 terjedő időszakban jugoszláv kérdés miatt lettek elbocsátva, bdeszámítva azokat az éveket, amelyeket önhibájukon kívül veszítettek. 4. Minél előbb hívják össze a délszláv pedagógusok országos konferenciáját, ahol megyitatnák a szerbhorvát és szlovén nyelvű oktatás és a délszláv pedagógusok helyzetét. 5. A délszláv gimnázium[ot] és tanítóképzőt a délszlávok által lakott déli területre kell vinni (Pécs, Mohács vagy Baja), ott kialakulna a délszláv kisebbség kultúrközpontja. III. Nemzeti kisebbségünkkel szemben elkövetett hibák kijavítása (1948-1953) 1. Minél előbb váljék lehetővé deportált parasztságunk visszatérése azzal, hogy házakat, vagyoni kérdéseiket a törvényes rendeletek értelmében rendezzék. 2. Azok[atj a délszlávok[at], akik a jugoszláv kérdés miatt börtönbe vagy internálóláborba kerültek, azonnal rehabilitálni kell, anyagi kártérítés mellett. IV. Kulturális felvilágosítómunka 1. Néprajzi hagyományaink eredményesebb ápolása érdekében délszláv lakta helyeken kultúrcsoportokat kell szervezni. 2. Délszláv lakta községekben, különösen Baranyában, olvasóköröket kell szervezni. Mivel Magyarországon nincs lehetőség (anyagi) délszláv könyvek nyomtatására, úgy hivatalos