Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

b) A szlovák dolgozók között nemigen akad nacionalista megnyilvánulás. Egyes területeken viszont annál erősebb a klerikális befolyás, a vallásos világnézet és a maradiság. Az ellene való harc formáinak módját még sem a szövetség, sem a lap nem találta meg. Hiányosság van e tekintetben a személyes példamutatás terén is. A szlovák dolgozók között a nacionalizmus egyik megnyilatkozási formája az antiszemitizmus, amelytől a szövetség egyes munkatársai sem mentesek. c) Ezek a tények is mutatják, hogy a szövetség és a lap munkatársai kevés energiát fordítanak önmaguk politikai és általános képzésére. A szövetség munkatársainak ideológiai-politikai és általános műveltségi színvonala alacsony. Részben ezért nem tudnak megfelelő tekintélyre, befolyásra szert tenni a szlovák dolgozók körében. d) A másik hiányosság, hogy a szövetség dolgozói nem tudták felszámolni az évek során kialakult kényelmesség szellemét. Nem kielégítő a szövetség dolgozóinak munkafegyelme, esetenként vétenek a szocialista munkamorál és erkölcsi normák ellen. e) A szövetség hetilapja a Ludové Noviny

4 az utóbbi időben tartalmilag és nyelvileg fejlődött, igényesebb lett, és segíti a szövetség munkját. Viszont, mint már említettük, nem eléggé harcos. Szükséges, hogy a lap munkájának segítésére társadalmi szerkesztőbizottságot hozzanak létre. 4. Szükséges, hogy megfogalmazzuk a szövetség előtt álló legfontosabb elvi, politikai feladatokat is. a) A szövetség sajátos rendeltetése, hogy közvetítse a párt szavát a nemzetiségi dolgozókhoz és viszont azok véleményét a párthoz. Politikai tömegmunkáját az MSZMP VII. Kongresszusa

5 szellemében végezze. Mutasson rá, hogy a kongresszus megerősítette az eddig is követett helyes politikát. Ebből az is következik, hogy a szövetség előtt nincsenek vadonatúj feladatok, és munkamódszerei sem szorulnak általában változtatásra. A szövetségnek nem az ún. „speciális nemzetiségi" problémák után kell vadásznia, mert hiszen a jó nemzetiségi politika az össznépi politika. Az országos politika megvalósítását kell hogy segítsék a saját területükön, sajátos módszereikkel. Beszéljenek azokról a célkitűzésekről, amelyeket a VII. kongresszus elénk állított. A tsz-szervezésről, az ipari és mezőgazdasági termelés fokozásáról, a nemzetiségi dolgozók állam iránti kötelezettségeiről, beszéljenek arról, hogyan alakul nálunk az emberek sorsa az elkövetkezendő időkben, az életszínvonal, a lakáskérdés, és hogy mindezért dolgozni kell, tekintet nélkül arra, hogy ki milyen nemzetiségű. Elő