Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

tását hazai viszonyaink között. A határozat azonban nem vált eléggé ismertté, végrehajtását az ellenforradalom és az azt megelőző események részben meggátolták. Szükséges tehát a határozat felújítása és az ellenforradalom leverése utáni tapasztalatokkal való kiegészítése. I. Nemzetiségeink életében az utóbbi év alatt fejlődés tapasztalható. Aktívabban vesznek részt a politikai és társadalmi életben, bátrabban élnek az alkotmányban biztosított jogaikkal, a nemzetiségi dolgozók zöme bizalommal van a párt iránt. A megyei és járási pártbizottságok - s a tanácsszervek is - az ellenforradalom óta sokkal többet foglalkoztak a területükön élő nemzetiségek problémáival. Nemzetiségi politikánk gyakorlatában a marxista-leninista elvek teljes érvényesülését több körülmény akadályozza: 1. A magyar telepesek és a német anyanyelvű lakosság között sok helyen gazdasági, tulajdonjogi viták zavarják az életet. Ugyanakkor az ellenséges propaganda is dolgozik. A Német Szövetségi Köztársaságba kitelepítettek élénk levelezést folytatnak, a külföldi rádiók hallgatása eléggé elterjedt. A Neue Zeitung-ot, a hazai német ajkúak sokan nem merik megrendelni, mert félnek, hogy politikailag gyanúsakká válnak, és a német nacionalizmus vádjával illetik őket. 2. Jugoszláviával 1949-ben megromlott a viszony, és az ennek következtében foganatosított intézkedések emlékei - bár annak idején a rehabilitációk jó hatást keltettek - most a JKSZ-szel folyó ideológiai vita hatására a délszláv dolgozókban ismét feléledtek, aggodalmat keltettek. (A délszláv lap előfizetőinek száma az utóbbi időben háromszázzal csökkent.) 3. A magyarok és a nemzetiségiek együttműködésében még sok hiányosság van. Esetenként tapasztalható magyar nacionalista megnyilvánulás, ellentétek szítása, a nemzetiségek lebecsülése. Ennek gyökerei a régi rendszer nemzetiségi kisebbségeket lebecsülő politikájára vezethető vissza, másrészt összefügg azzal, hogy nemzetiségi településeink nagy része vegyes lakosságú (őslakosok, telepesek, Csehszlovákiából áttelepültek stb.), ami az együttműködést nehezíti. Sok vitára és súrlódásra ad okot a helyi funkciók betöltése. A nemzetiségek között is találhatók nacionalista vagy más helytelen nézetek. Az egyház és a papság befolyása a nemzetiségek sorában is jelentős. A papság egy része burkolt nacionalista és ellenséges propagandát folytat.