Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Debrecen, 1957. július 1. Jelentés a Hajdú-Bihar megyei nemzetiségi iskolák helyzetéről Megyénk területén 3 román nemz. tanny. és román nyelvet okt. ált. isk. működött. Az elözö évhez viszonyítva változás nem történt. A nevelőellátottság területén ebben az évben rosszabb volt a helyzet mint a múlt évben, miután egy áthelyezett és egy felmentett nevelő helyére nem kaptunk pótlást. Emiatt a kőrösszakáii román tannyelvű iskolában az alsó tagozatot egy csoportba kellett összevonni, míg Vekereden a nyelvoktatás október 26-tól március 1-jéig szünetelt. Ebben az iskolában március l-jétől a tanév végéig úgy oldottuk meg a nyelvoktatást, hogy Mundruczó Kornél né, zsákai nevelő járt át rendszeresen Vekerdre. A jövő tanévre feltétlenül szükséges a vekerdi iskolához nevelőt biztosítani, valamint Kőrösszegapátiba, Kőrösszakálba és Bedőbe fejlesztés céljából egy-egy alsó tagozati nevelőt küldeni. Ezeket az igényeket a munkaerő-gazdálkodási jelentésünkben feltüntettük. Özv. Ablonczy Lászlóné

1 román nyelvi szakfelügyelő ebben a tanévben a pocsaji nyelvet oktató iskola kivételével minden nemz. és nyelvet oktató iskolánkban végzett ellenőrzést. Segítségadása sokat jelentett az ott tanító kartársak részére. A szakfelügyelő megállapításaira is támaszkodva meg kell állapítanunk, hogy nemzetiségi tannyelvű iskoláink színvonala a hasonló körülmények között működő magyar iskolákéval azonos. A múlt évhez viszonyítva Bedőben, Kőrösszegapátiban és Kőrösszakálban bizonyos mértékű javulás mutatkozik a tanulók nyelvismeretében. Ez a gondosabb nevelői munka eredményének tudható be. Nyelvet oktató iskoláink még mindig küzdenek azzal a gyakorlati nehézséggel, hogy a beiskolázott tanulók nem, vagy igen csekély mértékben bírják a nemzetiségi nyelvet, emiatt az alsó osztályokban különösen erőfeszítést jelent a nyelvtudás megalapozása, hogy a felsőbb osztályokban eredményesebb munka folyjék. Nyelvet oktató iskoláinkban éppen ezért általában nem kezdődik meg az I. osztályban a nemzetiségi nyelv oktatása, csak a II. vagy inkább III. oszt.-ban. Az I. osztályokban ugyanis éppen elég megterhelést jelent a tanulókat a magyar írás-olvasásra megtanítani. Javasoltuk ezekben az iskolákban is, hogy a jövő tanévben legalább a III. osztálytól kezdjék meg a nemz. nyelvű beszélgetési gyakorlatokat, hogy így a III. osztályra már jobban előkészítettek legyenek a rendszeres nyelvtanulásra. Ugyancsak ált. jelenség, hogy nyelvet oktató iskoláinkban abban a tanévben a nemzetiségi nyelvoktatás mellett nem kényszerítettük a tanulókat másik idegen nyelv tanulására, miután erre a nyelvoktatásra vonatkozó utasítás is értelemszerűen lehetőséget adott. Ezt a helyzetet a jövő tanévben is feltétlenül szükséges volna így fenntartani, mert ha az újabb nyelvoktatási rendelet értel-