Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
Az iskoláztatás terén kedvező jelenség, hogy az elmúlt időben a délszláv közép- és általános iskolák iránt megnőtt az érdeklődés. Első ízben fordul elő, hogy a budapesti délszláv közép- és általános iskola részére megadott keret nem elegendő, a jelentkezők száma felülmúlja a keretet. 10 A délszláv tanítóképző, általános gimnázium tanulói, a pedagógiai főiskola és a Szláv Intézet hallgatói valamennyien diákotthonban vannak elhelyezve. Altalános és középiskolai délszláv diákotthonainkban - a szükségletnek megfelelően - 285 férőhelyet biztosítottunk a tanulók elhelyezésére. A fizetendő térítés jelentéktelen, havi 40 forintot tesz ki. Ezért az összegért jó elhelyezést és bőséges étkezést kapnak a hallgatók. Pécsett és Budapesten diákotthont létesítettünk azoknak a szakrendszerű (általános iskola felső négy osztálya) oktatásban részesült tanuló fiataloknak, akik alacsony létszámuk miatt nem tanulhatnak szülőfaluikban. A délszláv kisebbséggel szemben korábban elkövetett hibák kijavítását célozza az Oktatásügyi Minisztériumnak azon intézkedése, hogy felülvizsgálja az elmúlt évek során az oktatási apparátusból, jugoszláv kapcsolatok miatt eltávolított délszláv pedagógusok ügyét. Az első 6 pedagógus visszavétele az elmúlt hetekben megtörtént, a többiek ügyének felülvizsgálata folyamatban van. A délszláv dolgozók hiányolják, hogy határmenti művészeti csoportok; labdarúgó- s egyéb sportegyüttesek cseréjére eddig nem került sor. Ez azonban nemcsak rajtunk múlott, jugoszláv részről több ízben nem fogadták el a meghívást. A magyarországi délszlávok helyzetéről elismerően nyilatkozott dr. Vilko Nóvák 11 ljublj anai professzor, Pável Ágoston 12 egykori személyes jó barátja és tudóstársa, amikor az MTI munkatársának adott nyilatkozatában kijelentette: „A magyarországi szlovénlakta vidékeken tett látogatásom alkalmával örömmel állapítottam meg, hogy szlovén nemzetiségnek minden lehetősége megvan arra, hogy ápolja és továbbfejleszthesse saját nemzeti kultúráját. Ugyanezt tapasztaltam más nemzetiségekkel kapcsolatban is. A felsőszölnöki nemzetiségi fesztiválon együtt láttam szerepelni a szlovéneket, a horvátokat és a németeket. Örömmel tapasztaltam, hogy a szentgotthárdi járásban a szlovénlakta vidékeken a szlovén irodalmi nyelvet is tanítják, és az oktatásügyi szervek a szükséges tankönyveket is rendelkezésre bocsájtják. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Szláv Intézetében pedig nemzetiségi iskolák leendő szlovén szakértőit képezik ki." (Szabad Nép, 1956. március 17.) A délszláv dolgozókat megtaláljuk a legfőbb államhatalmi szervben, az Országgyűlésben, így: Kaszapovity András (Kátoly), Kossuth-díjas tsz-elnök 13 és Matécz János (Délszláv Szövetség főtitkára), országgyűlési képviselők.