Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

lépesek és e vagyon régi gazdái között. Sok helyen bizalmatlanul kezelték a délszláv dolgozókat is. c) A politikai passzivitáson túlmenően ellenséges megnyilvánulások is tapasztalhatók. Élénk levelezés folyik a kitelepített német rokonokkal, ennek következtében gyakran terjednek el a valóságnak meg nem felelő hírek vagy ellenséges uszítások népi demokráciánk ellen. Sok esetben párt- és tanácsszerveink, félve a nacionalizmus vádjától, nem folytatnak osztályharcot a nemzetiségi kulákok és osztályidegen elemek ellen. Ezt az osztályellenség igyekszik kihasználni. 2. A nemzeti kisebbségekkel való foglalkozás igen sokoldalú politikai munkát követel. Pártszerveink nem őrködtek, hogy állami szerveink végrehajtsák a kisebbségek érdekeit szolgáló helyes törvényeket. Egyes politikai és gazdasági feladatok megoldása során nem számoltak a terület nemzetiségi összetételével, és ritkán keresték azokat a differenciált agitációs és egyéb módszereket, amelyek segítségével ezeket a feladatokat végre lehetett volna hajtani. A helyi tanácsokba általában bevonják a nemzeti kisebbségi dolgozókat. Függetlenített tanácsi funkciókban viszont kevés nemzetiségi van. Olyan községekben is, ahol a lakosság döntő része kisebbségi, a rendeletek kiadása, közérdekű közlemények kihirdetése stb. általában csak magyar nyelven történik. Az ifjúság között végzett politikai és kulturális nevelőmunka nem veszi figyelembe a falu fiataljainak nemzetiségi összetételét. Az MNDSZ szervezetei helyenként tanfolyamokat, köröket szerveznek, ahová szívesen mennek a nemzetiségi asszonyok is. 3. Az elmúlt évek során keveset foglalkozott a nemzeti kisebbségek problémáival a Szabad Nép, valamivel többet a megyei lapok, de nem elég tervszerűen és főleg kulturális térre korlátozódva. Jelenleg 4 nemzetiségi lap jelenik meg a felnőttek számára. Ezek az egyes nemzetiségek kulturális, gazdasági problémáival foglalkoznak. Kiadunk még három gyermeklapot is. A nemzetiségi lapok nagy nehézségekkel küzdenek. Sok tanácsi funkcionárius, postai alkalmazott stb. nem értette a nemzetiségi lapok jelentőségét, nacionalista lapnak - a Freies Lebent pedig több helyen fasiszta lapnak - tekintette, s ezért nem segítette a terjesztést. A nemzetiségi dolgozók, félve a nacionalizmus vádjától, nem merték a lapokat megrendelni. E nézetek maradványai ma is fellelhetőek.