Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Magyarország területén becslés szerint 54%-kal kevesebb német anyanyelvű személy él, mint 1941-ben (számuk az összlakosság 2,3, a nem magyar anyanyelvűek 52%-a). Az 1949. évi népszámlálás időpontjában a valószínűleg német anya-nyelvűeknek alig egytizede vallotta be anyanyelvét, mivel a 12.330/1945. M. E. számú rendelet a német kitelepítés alapjául az 1941. évi népszámlálás német anyanyelvi, illetve nemzetiségi adatbevallását tette. A német anyanyelvűek számának 1941 és 1955 között történt 255 000 főnyi csökkenése az alábbiakból tevődik össze: kitelepítés, önkéntes Nyugatra távozás 170 000 fő természetes fogyás, magyarosodás és egyéb okok kb. 85 000 fő Az 1941. évi népszámlálás időpontjában a 475 500 német anyanyelvű személyből 303 200 vallotta magát német nemzetiségűnek. Ez utóbbiak száma jelenleg 100 000 körül lehet (az 1949. évi népszámlálás alkalmával csupán 2600-an vallották magukat német nemzetiségűnek). A Magyarországi Németek Kulturális Szövetsége becslése szerint az országban, 250 000 német él. Német anyanyelvűek területi megoszlása Terület Német anyanyelvűek száma Terület 1941-ben 1955-ben

d Összesen: 475 500 220 000 ebből: Baranya megye 100 000 55 000 Tolna megye 71 900 29 000 Bács-Kiskun megye 45 600 26 000 Budapest 41 300 25 000 Pest megye 63 100 24 000 Komárom megye 24 100 16 000 Fejér megye 22 700 11 000 Győr-Sopron megye 43 400 10 000 Veszprém megye 26 600 10 000 Somogy megye 10 500 4 000 Vas megye 7 700 3 500 Békés megye 11 400 3 000 Csongrád megye 2 300 1 000 Egyéb megyék 4 900 2 500