Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

pülések orvosellátottsága alacsonyabb. Mivel a nemzetiségi települések általában kis lélekszámúak, orvosellátottságuk (35,3%) az országos átlagnál (39,1%) valamivel alacsonyabb, és megegyezik a hasonló nagyságú, nem nemzetiségi községek ellátottságával. A megyék közül a nem magyar anyanyelvű népesség becsült aránya Baranyában (18%), Tolnában (11%) és Békésben (10%), a legmagasabb az első kettőben a német, az utóbbiban a szlovák és román anyanyelvűek viszonylag nagyobb száma miatt. Baranyában a községek 36, Tolnában 41%-a nemzetiségi település. Szolnok, Heves, Hajdú, Csongrád, Szabolcs, Zala és Borsod megyében a magyar anyanyelvűek aránya 98% fölött van. A nem magyar anyanyelvűek gazdasági helyzete általában azonos a velük egy területen élö, azonos foglalkozású magyar lakosságéval, vagy annál néha jobb. Legnagyobb részük - falusias települési viszonyaik miatt - mezőgazdasági dolgozó. A románok és a délszlávok között magas a szegényparasztok aránya, a szlovákok inkább középparasztok, a németek pedig - mivel a kitelepítéssel kapcsolatban földjüket elkobozták - főleg kishaszonbérlők, mezőgazdasági munkások. A termelőszövetkezeti mozgalomban a németek vesznek leginkább részt, a magyar lakosságnál is nagyobb mértékben. A németek és szlovákok egy része ipari és bányászati foglalkozású, különösen Pest és Komárom megyében. Az 1955/56. tanév elején az ország területén 305 nemzetiségi általános iskola (ebből 34 nemzetiségi tannyelvű, 271 nemzetiségi nyelvet oktató iskola) és 3 nemzetiségi gimnázium működött. Az általános iskolákban 23 500 tanuló tanul nemzetiségi nyelvet, ezeknek valamivel kevesebb mint 10%-a jár nemzetiségi tannyelvű iskolába. A 23 500 tanuló kb. fele szlovák, 28%-a német, 17%-a délszláv, 6%-a román tannyelvű, illetve nemzetiségi nyelvet oktató iskolába jár. Sok nem magyar - különösen német - anyanyelvű szülő nem járatja gyermekét nemzetiségi iskolába, illetve nyelvoktatásra. Ennek egyrészt oka az, hogy nem akarják bevallani idegen nemzetiségi voltukat, másrészt a nemzetiségi oktatást nem látják célszerűnek, mivel a szülők attól tartanak, hogy ez nem ad megfelelő alapot a továbbtanulásra, és a további érvényesülést is befolyásolja. Nehezíti az iskolák fejlődését az is, hogy a nemzetiségek által használt nyelv nagymértékben eltér az iskolákban tanított irodalmi nyelvtől. Ugyanakkor egyes - különösen szlovák - nemzetiségi iskolákba magyar anyanyelvű szülők gyermekeit is felvették. Gátolja a nemzetiségi oktatás fejlődését az iskolák alacsony színvonala (az alacsony tanulólétszám miatt legtöbbször kis létszámúak, és ezért nem szakosítottak), és a nevelők szakképzettlensége is. A nemzetiségi települések kultúrotthon

aiban 171 nemzetiségi kultúrcsoport, népkönyvtár

aiban pedig mintegy 40 000 kötet - nemzetiségi nyelven írott könyv áll rendelkezésre. A kultúrcsoportok leginkább a szlovákoknál és a délszlávoknál működnek, a nemzetiségi könyvek közül a német nyelvűek a