Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

tánccsoportját messze vidéken ismerik. Az Alsószölnökön élő délszláv népszokásokról, a rönkhúzásról nemrég film is készült. Horvát és szlovén lakosságú községeink szinte teljes egészükben élik nemzeti kultúrájukat. Megyénk valamennyi nemzetiségi községében van népkönyvtár. Forgalmuk átlagos. Legjobban működik Narda, Pornóapáti, Olmód, Peresznye és Felsőszölnök népkönyvtára. Az olvasók könyvvel való ellátása kielégítő. A délszláv községekben a Népművelésügyi Minisztérium és a Délszláv Szövetség ajándékaként délszláv nyelvű könyvek is vannak. Azonban a lakosság nem nagyon olvassa a könyveket, mert nem érti az irodalmi nyelvet. Vas Megyei Párt VB Agit. Prop. Oszt. MOL M-KS 276. f. 91. cs. 84. ő. e. - Négyoldalas, géppel írt tisztázat, aláírás nélkül. ' Lásd a 28. dokumentum 1. számú jegyzetét. 2 A mondatot tintával aláhúzták. 3 Ezt és az előző bekezdést tintával kijelölték. 4 A bekezdést tintával kijelölték. 5 A mondatot tintával aláhúzták. 6 A „nevelők felejtik az irodalmi beszédet" szövegrészt tintával aláhúzták. 7 A mondatot tintával aláhúzták. 31. Salgótarján, 1955. november 18. Az MDP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának feljegyzése a nemzetiségek között folyó politikai, oktatási és kulturális munkáról

1 Megyénkben élő nemzetiségiek száma és megoszlása Megyénk minden járásában élnek nemzetiségiek bizonyos számban. A legtöbben mégis a rétsági járásban (a Szlovák Szövetség itt 6 szlovák községet, a Német Szövetség 2 német községet tart nyilván), a balassagyarmati járásban (1 nyilvántartott szlovák községe van) és a pásztói járásban (1 szlovák nyilvántartott községgel). Ugyanakkor a salgótarjáni járásban már csak 2 szlovák község van, de ez mégis jelentős, mert szinte ez a két község az (Lucfalva és Sámsonháza), amely legjobban megőrizte szlovák nemzetiségi jellegét. Meg kell jegyezni, hogy a nyilvántartott községek korántsem adják a