Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
Van német, horvát, szlovén nemzetiségi iskolánk. Német működik a szombathelyi járás területén Pornóapáti, Vaskeresztes, Kiszsidány, Horvátzsidány községekben, a szentgotthárdi járás területén Rönök és Rábafüzes községekben. Ez év júliusában kapott OM utasítás értelmében megindították a szervezést német nemzetiségi iskolák fejlesztése érdekében. Ennek eredménye az, hogy Kiszsidányban, Horvátzsidányban, Rönökön, Rábafüzesen bevezették a német nemzetiségi nyelv oktatását. Horvát nemzetiségi nyelvet mint tantárgyat oktatják a szombathelyi járás területén Narda, Olmód, Szentpéterfa, Horvátzsidány, Felsőcsatár, Peresznye, Horvátlövő községekben. Szlovén nyelvet csak a szentgotthárdi járás területén oktatnak Felsőszölnök, Rábatótfalu, Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy községekben. Kétvölgyön, Szakonyfalun az idei tanévben vezették be a szlovén nyelv oktatását. A szervezésnél, illetőleg az anyanyelv oktatásának bevezetésénél a legmesszebbmenőkig figyelembe vették a lehetőségeket és a szülők kívánságát. Minden esetben csak írásbeli kérés alapján vezették be a nemzetiségi nyelv oktatását. 5 Természetesen felvilágosítómunkát folytattak a szülők között. A nemzetiségi iskolák személyi feltétele az idei tanévben lényegesen jobb, mint az elmúlt évben. A német nyelvet olyan nevelők tanítják, akiknek erre képesítése van, vagy olyanok, akik 15-20 éven keresztül német tannyelvű iskoláknál tanítottak. A horvát nyelvet azok tanítják, akik időközben elvégezték a szakosító tanfolyamot, így ők is képesítve vannak a nyelv oktatására. Van 3 nemzetiségi alsó tagozatos nevelőnk (horvát), akik nemzetiségi tanítóképzőben végeztek. A szentgotthárdi járásban megoldották teljes mértékben a szlovén nyelv oktatásának személyi feltételeit. Ugyanis most végeztek délszláv szakos tanárok, akik a szlovén nyelv oktatását teljes mértékben elvégzik. Általában a nemzetiségi nyelvet képesített nevelők tanítják. Annak a veszélye azonban továbbra is fönnáll, hogy a nevelők felejtik az irodalmi beszédet. 6 Sajnos ezen hiányosság megszüntetése érdekében nincs megoldva a nyelvszakos nevelők továbbképzése. Tárgyi feltételek általában olyanok, mint a magyar iskolákban. Vannak szép nemzetiségi iskoláink, pl. Felsőszölnök, vannak meglehetősen elhanyagoltak, pl. Apátistvánfalva. Felszerelésüket úgy kapják, mint a magyar iskolák. Az oktató-nevelő munka lényegesebben nehezebb, mint a magyar iskolákban. Itt elsősorban a közvetlen szemléltetésre kell építeni az oktatást. Különösen az alsó tagozatban. Tanulmányi eredményük sem marad el a magyar iskoláktól. A gyakorlat ezt bizonyítja. Az ált. gimnáziumba került tanulók általá-