Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Szombathely, 1955. november 15. Az MDP Vas Megyei Végrehajtó Bizottságának feljegyzése a nemzetiségek között folyó politikai, oktatási és kulturális munkáról

1 I. Vas megye területén a szentgotthárdi és a szombathelyi járások határ menti községeiben élnek különböző nemzetiségűek, akik horvát-dél szláv és német nyelven beszélnek. Nemzetiségeink nagyobbrészt földműveléssel foglalkoznak. A kisebb részük üzemben dolgozik vidéken, mivel ezeknek földjük nagyobb része Ausztriában van. Vaskeresztes, Szentpéterfa, Felsőcsatár dolgozóira áll ez a helyzet. Gazdasági helyzetük általában jobb, mint 1945 előtt volt.

2 Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1945 előtt a szentgotthárdi nemzetiségi községek fiataljai egész nyáron át sommás munkára mentek. Ma viszont csak kis része megy nyáron a fiataloknak állami gazdaságokba. A nemzetiségi községek dolgozóinak egy része már a nagyüzemi gazdálkodást választotta. A másik részük még egyénileg dolgozó paraszt. A nemzetiségiek anyanyelvükön beszélnek - azonban a saját irodalmi nyelvüket sem értik meg, sőt minden község más tájszólással beszél, mely két-három nyelvből tevődik össze. Sok helyen már a másik község beszédét is nehezen értik meg. Ezért a szövetségek által kiadott irodalmi könyveket és újságokat nem olvassák, nem vásárolják meg. Az öregebbek nagyobbrészt magyarul nem tudnak. A fiatalok is magyarul az iskolában kezdenek tanulni. A fiatalok most már mindannyian beszélnek magyarul. Asszimiláció tapasztalható azon a vonalon, hogy a fiatalok katonai szolgálatot teljesítenek és a magyarlakta vidékekről már benősülnek, illetve nemzetiségi lányokat vesznek feleségül a magyar anyanyelvű fiatalok, ami 1945 előtt nem volt tapasztalható. Ez azonban még nem olyan nagymérvű, amit annak tulajdonítanak, hogy ezek a községek határsávban vannak.

3 A nemzetiségi községek kulturális téren adnak segítséget, főleg a népi tánc szervezésében és a színdarabok anyanyelven való leküldése terén. A könyvtárakat az előbb felsorolt okok miatt nem tudják igénybe venni, bár rendszeresen küldenek ezekbe a községekbe nemzetiségi irodalmat. II. A nemzetiségiek között folyó politikai munka A nemzetiségi községekben a pártszervezetek titkárai mind nemzetiségi anyanyelvűek, vagy pedig olyan, aki ismeri anyanyelvüket. Ezeken a helye-