Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
Szabad Föld Téli Esték 9 előadásai nemzetiségi községeink többségében sikertelenek. Vagy azért nem mennek el az előadásokra, mert magyar előadás esetén nem értik, főleg a 40 éven felüliek, vagy azért, mert a nemzetiségi irodalmi nyelv ugyancsak érthetetlen számukra. Nem beszélve arról, hogy a szocializmus építését érintő új kifejezésekre magyar használati szót használnak, az erre vonatkozó irodalmi szót meg sem értik. Művészeti munka: E területen már több eredményről beszélhetünk. Az itt elért eredmények megmutatkoztak a legutóbbi járási kultúrversenyen, amikor 6 mintamüvészeti csoport a délszláv nemzetiségi lakosság köréből és németekből, járási szintű mintamüvészeti csoport 3 ugyancsak délszláv és német nemzetiségű. Jelenlegi helyzet a fentieken kívül 6 délszláv, 4 német és 2 román nemzetiségi kultúrcsoportunk van. Ha összehasonlítjuk a német és délszláv nemzetiségi csoportok életét és működését, meg kell állapítani, hogy a délszláv kultúrcsoportok száma nagyobb, de szervezetileg kollektív szellemet figyelembe véve művészi színvonal tekintetében is a német nemzetiségi csoportok a jobbak. Nemzetiségi művészeti csoportjaink főleg ének, tánc, tömegmüvészeti vonalon működnek. Állandó jellegű nemzetiségi zenekarunk nincs. A mohácsi tamburazenekar rendszeres működését a Vendéglátóipari Igazgatóság merevsége miatt nem tudjuk működtetni. Sok délszláv tamburazenekarunk van, különösen kitűnik ezek közül a felsőszentmártoni és mohácsi zenekar, Személyen, Pécsudvardon, Kökényben stb. ugyancsak jó zenekar működik. A tél folyamán újjáalakul Mecseknádasd fúvószenekara. Nehéz a művészeti munka vegyes lakosságú községekben. E településeket két csoportra oszthatjuk. Olyan községekre, ahol a lakosság többsége magyar, és olyanra, hol a lakosság többsége nemzetiségi. Ezekben a falvakban meg kell találni a helyi körülmények legmegfelelőbb formáját az együttműködésre. Szép az együttműködés Kátolyban, ahol a Baranyai Ünnepi Hetek során nemzetiségi napon délszláv, német és magyar művészeti csoportok a legnagyobb egyetértésben vették ki a részüket a nemzetiségi falunap megrendezéséből. Jól sikerült délszláv nemzetiségi napot rendeztünk Felsőszentmártonban, ahová a község közvetlen környékén, de már Somogyban élő nemzetiségi dolgozók is eljöttek. Az ünnepség során kérték nemzetiségi dolgozóink, hogy a felsőszentmártoni délszláv napot hagyományként kezeljék, és minden évben megismételhessék. Meg kell említeni a délszláv népművészek által készített szőtteseket, népviseletet. Ezek régi, eredeti példányai láthatók a Pécsi Néprajzi Múzeumban és a délszláv lakosság skrinyáiban 10 ; a lakosság jelentős része elhagyva népviseletét, már nem foglalkozik olyan intenzíven a szövéssel. A szövés mennyiségi
